Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 57 sai között soroltuk fel. — Dec. 10-én szerzői est keretében a fehérvári zeneszerzők mutatkoztak' be. Ketskés Elek egyházi kompozícióit a Papnevelő Intézet férfikórusa adta elő. Szabó Klára, Sonkoly István, Seregi Artúr, Martokány Emil, Szabados Antal, Szemler István, Révész Amadé szerzeményei bizonyították, hogy a hamu alatt parázs izzik, mely csak az alkalomra vár, hogy fellobbanjon és életté váljék. — Dec, 17-én a karácsony misztériumát varázsolta a közönség elé. A fehérvári szalonzenekar Sohár Béla vezetésével Kéler: Ünnepi nyitányát, Mozart : Entführung-ját és Wagner Tannhäuser nyitányát játszotta művészi lendülettel; A Tóvárosi Földmíves Dalkör Ketskés E. egy karácsonyi énekét adta elő finom készséggel; Katona Sándor lirai szépségekben bővelkedő beszédében az advent hangulatát festette, végül Dormúth Árpád a költők karácsonyát tárta „színes" előadásában a hallgatóság elé „Karácsony a költészetben" címmel. A költők interpretálásával magával ragadta a közönséget s így a Kath. Kör kulturestjei a kezdethez méltó befejezést nyertek. (1. Fehérvár : 267, 273, 279, 284. Fejérm. Napló: 270, 275, 280, 287.) Vörösmarty emléke. Szept. 28-án este a Városi Polgári Dalárda régi hagyományához híven lampionos menetben hódolt a költő király emlékének. Vörösmarty szobránál ez évben Bilkei Ferenc tartott emelkedett hangú, fulmináns beszédet. (1. Fehérvár 220.) Revíziós előadás. Okt. 14-én idegen tudós vendége volt városunknak. Az új Olaszország ifjú tudósa : Pierfranco Gaslini milanói* egyet, tanár a megyeháza nagytermében előkelő közönség előtt tartott előadást Magyarország igazságáról és a revizíó szükséges voltáról. A lelkes előadást Szentgyörgyi Ferenc leánygimn. tanár köszönte meg az előadónak, kit megelőzőleg Havranek Mária, alispánunk kedves leánya köszöntött szép olasz beszéddel. Este a Vörösmarty Kör teát adott tiszteletére, melyen városunk úriasszonyai és leányai kedveskedtek bájos szeretetreméltósággal. (Fehérvár 234, Fejérm. Napló 236, 237.) A Prohászka Ottokár emléktemplom felszentelése. A nagy mű áll. Dr. Fábián Gáspár katolikus Pantheonnak készült monumentális művének építése bár nem fejeződött be, elérkezett első stádiumának végpontjához. A mindenek Alkotójához száll már benne az áldozat, és az ima áhítata emelkedik belőle az égnek. A kölni dóm építése évszázadokra nyúlott, ide is kellenek még évek, talán évtizedek, míg teljes fenségében hirdeti majd alkotója dicsőségét a mű. A felszentelés ünnepsége nagy embertömeget vonzott ide november 5-ének, őszi, szomorú hangulatában. (1. Fehérvár 250, Fejérm. Napló 252.) Hangversenyek. A Prohászka Ottokár emléktemplom felszentelésével kapcsolatban a Szent Ferencrend zárdafőnöksége november 5-én este a Szent István teremben igen magas nívójú hangversenyt rendezett. P. Oslay Osvald v. ferences tartományfőnök magasszárnyalású kongeniális szelleme a misztikafilozófia fenséges csúcsain emelkedett fel a Végtelen isteni magaslataiba és Prohászka lelkének harmonikus mélységeit, messzi távlatait tárta a közönség elé. Seregi Artúr főkarnagy Toscaninit felülmúló mesteri lendülettel vezette Wagner : „Tannhäuser" operájának nyitányát. Laurisin Lajos operaénekes Beretvás Hugó zeneszerző kíséretében művészi tökéletességgel interpretálta Beretvás : Naphimnuszát ; Kienzl ; Bibliás ember-ének egy áriáját, majd Puccini : Manonjából és Bohémélet-éből részleteket. Zsámboky Miklós gordonkaművészetével ragadta magával a közönséget A művészi hajlamú Büchner család szereplése, Szemler István tüneményes hegedűjátéka után a gyalogezred zenekara fejezte be a pompás estét Grieg : Hódolati indulójával. (L. Fehérvár 250, Fejérm. Napló 252.) Szemler István hegedűestjét dec, 1-én tartotta a Szent István teremben. A sok kulturest ellenére szép közönség töltötte meg a termet. Szemler István, városunk szülöttje, sokáig élt odakint az északi államokban, most visszajött és a zeneiskolánál vállalt állast. Handel, Goldmark, Schubert, Veracini, Beethoven. Debussy, Sarasaté művei hangzottak el hol ünnepélyes largók, lágy adagíok, hol vidám allegrók és játszi rondok koszorújában, mutatva, hogy igazi művész áll előttük, kinek lelke és vonója összeolvad a zeneművek harmóniaözönével. A zenei élményt Laurisin Miklós művészi zongorakisérete tette teljessé. (1. Fehérvár 272, Fejérm. Napló 275.) Egyházzenei ünnepség Csákváron. Megyénk zenei életében Csákvárnak hagyományai vannak. Nem Kodály: Hári Jánosának csákvári paraszténekeseire akarok utalni, hanem a Cecilia Egyesület múltjára, mely évtizedek óta építi ki Csákváron a zenei kultúrát és terjeszti a nép között. Ennek köszönhető, hogy Pauliní Béla innen származva oly feladat elé merte állítani e népet, mely nagy zenei tudású énekeseknek is díszére vált volna. Szabó Jenő kanonok és Fejes István igazgató-kántor a lelke ma ennek a mozgalomnak, mely a liturgikus éneket akarja a néppel megkedveltetni. Az ünnepség fénypontja Calligaris Ferenc fővárosi karnagy és énektanár előadása volt az új egyházzenei törekvésekről. (1. Fehérvár 270.) A Szent István ünnepi hét. Székesfehérvár városát az eredet szálai fűzik első szent királyunk dicső alakjához. Itt ült törvénynapot Nagyboldogasszony napján, itt állított szentegyházat Magyarország Patronájának, itt porladt teteme, itt dobogott az ország szive közel öt századon keresztül. A múlt szentelt hagyományai iránti tisztelet "vezette városunk polgármesterét, amikor a régi Boldogasszony-hét emlékét felújítva a' fehérvári Szent István ünnepségeket egy héttel előretolta és ünnepi hétté deklarálta, ezzel egyúttal a város idegenforgalmát kívánta élénkebbé tenni. Az ünnepi hét a Múzeum várostörténeti kiállításával kezdődött, melyet maga Csitáry G.