Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis)
Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis) katonai törvény egyben az egész magyar hadseregnél eltörölte a testi büntetést. Az új katonai büntető törvénykönyv előterjesztésére viszont nem került sor.74 A cs. kir. hadseregben a bíráskodásra szervezet épült ki. 1848-49-ben a magyar honvédségnél az igazságszolgáltatás teljes rendszere az idő rövidsége miatt nem tudott kiépülni. A katonai rögtönítélő bíróságnak a cs. kir. hadseregben sem volt kiépített, állandó szervezete. Az ilyen eljárásban a vádlott az előzetes vizsgálati eljárás mellőzésével állt a rögtönítélő bíróság elé, melynek ítélete felmentés vagy halál volt. 1849. január 28-án Mészáros Lázár körrendeletben írta elő a magyar honvédségnél a rögtönítélő bíróságok felállítását. Azonban ilyenek már előtte is működtek.75 így 1848. szeptember 30-án Csepel-szigeten. Gróf Zichy Ödön (1809—1848) nagybirtokos, 1845-től Fejér megye császárhű főispáni helytartója, azaz adminisztrátora volt. 1848. április 7-én a Batthyány-kormánnyal szembeni bizalmadansága miatt lemondott, de a közéletben időnként részt vett. Szeptember 26-án Josip Jelacic csapatai megkezdték bevonulásukat Székesfehérvárra. Zichy ekkor a városban tartózkodott és többször tett a császár illetve a horvát csapatok mellett lojális kijelentést. Kérésére a horvát bántól menlevelet kapott Karl Roth cs. kir. vezérőrnagyhoz, aki a horvát mellékoszlopot vezette Tolna megye irányából. Zichy Ödön unokaöccsével, Zichy Pállal (1808—1850) szeptember 29-én birtokára, Kalózra indult. Útközben Soponya határában tartóztatta fel őket a Hunyadi szabadcsapat, mely részét képezte a Görgei Artúr (1818—1916) honvéd őrnagy parancsnoksága alá tartozó különítménynek. Ennek feladata volt a Roth-féle hadosztályt megakadályozni a Duna bal partjára történő átkelésben, illetve a fősereggel való egyesülésben. Valójában ennél kevesebbre, így a Jelecic és Roth közötti futárok, szállítmányok elfogására volt csak képes, laza őrvonal állításával. A szabadcsapat tagjai Zichy Ödönnél megtalálták a menlevelet valamint azt a negyvennél több kiáltványt, amely a magyar kormány ellen lázított. A magyar fegyveresek és a nép Soponyán, Abán, Adonyban igen ellenségesen, lincselést emlegetve viszonyult a grófokhoz, különösen Zichy Ödönhöz. A helyszínre siető Görgei őrnagy határozott fellépésével akadályozta meg a népítéletet és szállította át a foglyokat csónakon Adonyból Csepel-szigetre, Lórévre. Görgei szeptember 24-én Batthyány Lajos miniszterelnöktől a parancsnoki kinevezés mellett arra is felhatalmazást kapott, hogy a kormány rendeletéinek nem engedelmeskedő polgári és katonai tisztviselőket, mint hazaárulókat egy rögtönítélő haditörvényszék elé állítsa és megbüntesse. Ezen a jogalapon ült össze szeptember 30-án Csepel-szigeten a hadbíróság, melynek elnöke Görgei őrnagy volt. A 12 tag Görgei saját zászlóaljából került ki. A tárgyalás során mindkét Zichyt kihallgatták, melyet követően Karcsai Károly hadbíró előterjesztette véleményét. Rámutatott, hogy Zichy Ödön Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, a haza elleni pártütő hadat tettlegesen segítette és törvénytelen proklamációt terjesztett. Ezért a hadbíróság, élén Görgeivel kötél általi halálra ítélte. Zichy Pál ügyét a köztörvény útjára utasították. Zichy Ödön először tréfának hitte az ítéletet és az előkészületeket. Aztán látva ügye komolyságát, írásbeli végrendeletet akart készíteni. Erre, mint hazaáruló, akinek vagyonát konfiskálni fogják, nem kapott lehetőséget. így az adonyi segédlelkésznek szóban mondta el végintézkedését. A bitófát Lóréven, a Duna parton állították fel. Mivel a helyszínen hivatásos hóhér nem tartózkodott, a kunszentmiklósi nemzetőrök egyike, Végh Ferenc vállalkozott az akasztásra. Zichy aggódva a szenvedéstől, megkérdezte az alkalmi hóhért, hogy tudja-e mit kell neki tenni (5. és 7. kép). Az igenlő válasz után Zichy még egy becsületes kötél hozatalára hívta fel a figyelmet. A nemzetőr állítólag azt válaszolta: „Méltóságodnak e% isjó les£ ’’Valószínű, hogy a gróf közvetlenül a végrehajtás előtt megmérgezte magát. Bár a nemzetőr feladatát ügyetlenül végezte, a gróf gyorsan kimúlt. Mindezt a Duna két partján várakozó nép és katonaság örömmel vette tudomásul, egyesek körül is táncolták a bitófán függő tetemet. Levágására másnap került sor és az akasztófa alatt temették el. Ennek oka volt az is, hogy az adonyi nép egész éjjel szigorúan őrködött. így kívánta megakadályozni, hogy a hazaáruló hulláját a településre vigyék és ott eltemessék. Ennek megszegésére kemény büntetést helyeztek kilátásba: a halott test széttépését, a temetés résztvevőinek lekaszabolását.76 Az adonyiak magatartását a hazafias érzéseken túl nyilván befolyásolták a halottal kapcsolatos hiedelmek is. Hermann Róbert számos forrást felhasználó eseményleírásához és elemzéséhez fűzhetők Boross Mihálynak (1815— 1899) a történész által nem idézett sorai. Boross író, 1849-ben Fejér megye másodalispánja volt, aki 1881-ben írta meg visszaemlékezéseit. Eszerint a gróf mentegette magát, de az nem használt, „Görgey a pálcát kettétörte, a% áldozat lábaihoz dobta s a halálos ítéletet előtte felolvasta. ” Zichy azt kérte bíráitól, hogy „kíméljék meg a gyalázatos bitójától r ha meg kell halnia, lövessék agyon”. Ez a kérése nem teljesült. Boross szerint „a táborban levő kun cigány rudasé kötelet hurkolt nyakára s az őrtüzek világánál, úgy ahogy tudta a szánandó grófot megfojtotta’’'. Adonyból is látni lehetett a bitófát, melyen Zichy fehér ingben, szürke pantallonban csüngött.77 Görgei Artúr saját életéről és működéséről szóló könyvében viszonylag hosszan foglalkozott Zichy Ödön ügyével. 74 ŐRY 1998, 96. 75 KARDOS 2003, 62, 72, 75. 76 HERMANN 1993, 5-15. BOROSS 1881,100-101. 376
