Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis)
Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (fogszokás, néphit, praxis) 5. kép Gróf Zicbj Ödön kivégzése (BOLDENY11851, 226) Hangsúlyozta, hogy Batthyány Lajostól okirata volt a katonai rögtönítélő bíráskodásra. A két grófot a felbujtott pórnép vak dühétől megmentette, de a hadi törvények szigorától nem. A szigetre érve haladéktalanul összeállította a rögtönítélő bíróságot, mely kihallgatott és ítélkezett. A kihallgatás és a rögtönítélő haditörvényszéki tárgyalás a cs. kir. osztrák hadsereg szolgálati szabályzata szerint ment végbe. Az új honvédsereg részére ez volt ugyanis előírva az alapjául szolgáló hadicikkelyekkel együtt. (A hadicikkelyek a katonai büntető törvények rövid, írásba foglalt kivonatát jelentették.) Zichy Ödön a tárgyaláson a vádakat cáfolni iparkodott. A védőbeszédet azonban a hadi rögtönbíráskodás nem ismerte. A bíráskodásnál a hadi szokásjog több eleme érvényesült. A hadbíró a vizsgálat befejeztével a törvény értelmében hozandó ítéletre vonatkozó előterjesztését titokban, egyedül az elnökkel közölte. Az elnök a véleményt fontolóra vette, egymaga meghozta az ítéletet, amit titokban bírótársai tudomására hozott. Aztán felhívta őket, hogy oldalfegyverük kirántásával egyetértésüket vagy a vesztegen maradással ellenkező véleményüket nyilvánítsák ki. A haditörvényszék tagjai egyszerre szavaztak. A hadbíróként beosztott tiszt előterjesztése úgy szólt, hogy Zichy Ödön gróf, mint hazaáruló kötél általi halállal bűnhődjék. A tények alapján mondta ki Görgei elnökként ugyanezt, amivel a haditörvényszék egyhangúlag egyetértett. A tények mérlegelésénél Görgei a hadi szokásokra figyelemmel külön is vizsgálta Jelacic menlevelének vagyis a szabad menedéknek jogi természetét és Zichy esetében történő alkalmazását.78 Bár Batthyány Görgeinek szóló felhatalmazása a megszorító értelmezés szerint nem adott volna lehetőséget az Zichy elleni eljárásra. Ám a kiterjesztő értelmezés és a korabeli hadi szokásjog alapján jogosult volt a hadműveleti területen elfogott, alaposan gyanúsítható polgári személyt is hadbíróság elé állítani. A vádpontok és a tények alapján pedig a hadbíróság jogszerűen ítélkezett.79 80 A rögtönítélő bíróság tagjainak egyidejű, oldalfegyverrel történő szavazása olyan jogszokás volt, mely eltért a cs. kir. hadbíróság alább ismertetésre kerülő eljárásától. A császári királyi hadsereg-főparancsnokság parancsára összeállított és megesketett teljes haditörvényszék Aradon 1849. szeptember 21-én, illetve 26-án meghozott három ítéletében összesen tizenhárom tábornokot illetve ezredest felségsértés miatt ítélt el. Mégpedig az osztrák hadseregben viselt tiszti rangjuk, nyugdíjuk, bárhol található ingó és ingatlan vagyonuk elvesztése mellett, kötél vagy golyó általi halálra. Az ítélet jogalapjául az 5. hadicikk, a vele kapcsolatos Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, az 1848. október 3-i, 20-i, november 6-i legfőbb nyilatkozat, az 1848. november 12-i és 1849. július 1-i kiáltvány szolgált. A szabályok szerint a teljes létszámú hadbíróság tizennégy tagból állt. Kettő-kettő közvitéz, tizedes, őrmester, hadnagy, százados, őrnagy, egy tábornok vagy magasabb rangú törzstiszt, mint elnök és a hadbíró alkotta. Minél magasabb rangú volt a vádlott, annál magasabb rangúnak kellett az elnöknek lenni. Jogi végzettséggel csak a hadbíró rendelkezett. Egy személyben 6 képviselte a vádat és a védelmet. Ö volt a tárgyalásvezető és hozott javaslatot az ítéletre. A hadbíróság tagjai rövid tanácskozás után párosával (rendfokozat szerint alulról felfele haladva) mondták jegyzőkönyvbe az ítéletet. Általában a hadbíróval megegyezően.8" Aradon a vádlottaknak a cs. kir. hadseregben elért rendfokozatát vették figyelembe, így az elnöki tisztet ezredes töltötte be. A hadbíró Karl Ernst cs. kir. törzshadbíró volt. Aradon a kihallgatások augusztus 15-től folytak. A törzshadbíró nagy buzgalommal járt el és ennek során figyelemmel volt Julius Haynau táborszernagy utasításaira és elvárásaira. A hadbíróság az ítéleteket egyhangúlag hozta. Az ítéleteket Haynau „kihirdetendő és végrehajtandó” utasítással hagyta helyben. Egyben elrendelte, hogy amenynyiben törvényes akadálya nincs, az ítéleteket a kihirdetéstől számított 24 óra alatt hajtsák végre. A kihirdetésre október 5-én 7 órakor sor került. Ernst törzshadbíró ítélethirdetése után a porkolábok az elítélteket azonnal megbilincselték, majd visszavezették a siralomházzá átalakított cellájukba. Első látogatóik 10 óra tájban a kirendelt papok voltak. Később erre többük hozzátartozója valamint három tiszt is engedélyt kapott. Damjanich János (1804—1849) vezérőrnagyot a hóhér is meglátogatta. A kivégzések 24 órán belül, október 6-án 6 óra körül megtörténtek. Először a négy golyó általi halálra ítélt személyt végezték ki. Azt követően került sor a kilenc további vértanú felakasztására. A hóhérnak az oszlopszerű bitófák felállításával, kiékelésével nem volt egyszerű dolga. Az ingoványos talajon mélyre kellett ásni. Ezért is alig volt meg az '8 GÖRGEY 1911,1.6-25. HERMANN 1993, 16 részbeni felhasználásával. 80 KATONA 1979,1. 29. 377
