Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis)
Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (jogszokás, néphit, praxis) mely nemcsak fényt nyújt, hanem az élet és kihunytával a halál jelképe is. Az asztalnál ülő, búsuló rab mellett feltűzött szuronyú fegyveres őr áll. Az elítélt mögött falnak forduló, síró felesége, előtte a mit sem értő leánygyerekük. Mondhatni minden életkor, mindkét nem, több társadalmi réteg képviselve van a látogatók, kíváncsiskodók vagy éppen bámészkodók között. Az egész képet a fájdalom, a sajnálat lengi át. Szó sincs itt a középkori kivégzésekre oly jellemző, a rabbal szembeni gyűlöletről, a minél borzalmasabb kínzás és a halál kívánatáról. 1880 után hivatalosan, a jogi szabályozás szerint már nem létezett siralomház, ám az igazságszolgáltatási eljárás szereplői, valamint más személyek is az elítélt utolsó 24 órájára, utolsó idejére szolgáló zárkát így nevezték. 1923-ban Vanderlics Gézát egy nagykanizsai fuvaros sérelmére elkövetett rablógyilkosságért kötél általi halálra ítélték. A fogházba engedéllyel belátogató újságírók írták: „Siralomhággá ag egyik üres cellát alakították át. Benne egy fehéren leterített asztal, rajta feszület a Megváltó szelíd képével. Néhány sgék — és a sguronyos f egy őr. Nemsokára jón Lőríncgferences atya, hogy a megbántott Megváltóval kibékítse, a kősgívű, górd tekintetű rablógyilkost a töredelem és a bánat útjára vegesse. ”26 Az MTI 1939-ben hírt adott róla, hogy Laczi Ferenc 43 éves kecskeméti napszámost a Kecskeméti Törvényszék kötél általi halálra ítélte. A terhére rótt bűntett az volt, hogy 1935 szilveszterén baltával agyonvert és kirabolt egy asszonyt, vagyis gyilkosságot követett el. Kegyelmi kérvényét a kormányzó elutasította. A döntést 1939. július 19-én reggel a halálra ítélt előtt kihirdették. Ezek után Laczit „a siralomhágban helyegték el”. A kivégzés július 20-án a reggeli órákban megtörtént.27 A szocializmus időszakában, mint a fentebb elmondottakból következik, a kegyelmi kérvény elutasításának kihirdetése után az elítéltet erre a célra kijelölt zárkában illetve külön helyiségben kellett elhelyezni, amit a szakzsargonban is egyre kevésbé neveztek siralomháznak. A jogi normák sem használták ezt a kifejezést. Valójában az elítéltet korábbi környezetétől, a többi elítélttől elkülönítették, másik zárkába költöztették. A halálbüntetés megszüntetéséig élt a közvéleményben az a hit, hogy az elítéltet megilleti az utolsó kívánság joga. A siralomházi elhelyezésről és a szűk körre korlátozott, lehetséges kívánságok vagyis az utolsó kívánság tartalmáról elsősorban az újságok adtak hírt. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 végén a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék gyorsított eljárásban hét rendbeli gyilkosság és egy rendbeli orgazdaság miatt halálra ítélte Cserni Józsefet (másképp Cserny 1892—1919), illetve 13 társát. Cserni a róla elnevezett terrorista csoport vezetője volt a Tanácsköztársaság ideje alatt. Az elítélteket Budapesten, a Margit körúti fogházban a második emeleten négy cellában helyezték el. (Ami példa arra, hogy a siralomház nem jelentett mindig magánzárkát.) A cellákat kivilágították, mindegyik elítélt szalmazsákot, fehér vánkost, takarót kapott. Mindegyik zárka előtt szuronyos csendőr állt. Pogány Nándor főállamügyész-helyettes egyenként meghallgatta a halálra ítélteket, utolsó kívánságukról kérdezett és lehetőség szerint teljesítette azokat.28 A halálbüntetéseket 1919. december 18-án akasztással a Margit körút 85. számú fogház udvarán végrehajtották. 1922-ben Békéscsabán a halálra ítélt Engi Lajost a siralomházban a királyi ügyész kereste fel. Az elítéltnek több utolsó kívánsága is volt. Mivel csak szovjet módra esküdött meg,29 utólag kívánt házasságot kötni a vele együtt élő aszszonyával, azért is, hogy közös gyerekük a nevét viselhesse. A jelenlévő lelkész szerint az egyházi kánonjog értelmében a házasság utólagos érvényesítéséhez, a gyermek törvénj^esítéséhez elég, Engi tanúk előtti nyilatkozata. Az elítélt gyermekének önmagáról arcképet akart örökbe hagyni. Fényképezésre nem volt lehetőség, de egy, a büntetését töltő rajzoló készített róla portrét. A rajzot és az utolsó éjszaka megírt két levelet kérésére átadták feleségének.30 Jellemző volt a már említett Vanderlics Géza utolsó kívánsága. A siralomházban azt kérte, hogy adjanak neki annyi húst és kenyeret, amennyit csak megbír enni. Mint utolsó kívánságát, természetesen teljesítették.31 A szocializmus időszakában az utolsó kívánság a BSz-ben, illetve a jogszabályokban egyébként is biztosított kevés 26 Zalai Közlöny 1923. április 24. 1. 27 MTI Napi Hírek 1939. július 20. 28 Nyír vidék 1919, 286. 3. 25 Az 1918-as polgári forradalom, majd a Tanácsköztársaság idején sokan kötöttek házasságot olyan személyek előtt, akik az 1894. évi XXXI. illetve XXXIII. te. értelmében a házasságkötés körüli közreműködésre nem voltak feljogosítva. Az ilyen, szovjet módra történt házasságoktól a joghatást a Tanácsköztársaság bukása után megvonták. Továbbá 1945-ig Magyarországon nem ismerték el a Szovjetunióban megkötött házasságot. 30 Kőrösvidék 1922, 22. 4. 31 Zalai Közlöny 1923. április 24. 1. 368 4. kép „Gróf Zichy Ödönnek kivéggése Csepel sgigetben. ” (ZIEGLER 1850, No. 20)
