Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében adott Roskits-képekkel díszítettük. Ekkor kaptuk ezeket vissza Bécsből. A képek királyokat ábrázoltak. A falakon fel voltak tüntetve a régi főbírák, polgármesterek, követek és díszpolgárok nevei. Ez is a város egyik látványossága volt.”330 A polgármester szervezője és mecénása is volt az építkezéseknek, az ő 1938. december 28-ai megrendelésére készült el 1939 folyamán a Városházán Aba Novák Vilmos falfestménye, melynek témája az 1938-as fehérvári események ábrázolása, s amely mai felújított állapotában ismét a Városháza látványossága. Meg kell jegyeznünk, hogy eg}' 1936-ban készült memorandumnak már témája volt az 1938-ra tervezett országgyűlés emlékének az újjáalakított Városházán történő megörökítése. A művész halála miatt a falfestmény befejezeüen maradt, s utóbb — Kontuly Béla megbízása ellenére — a város vezetése úgy döntött, hogy nem nyúlnak az alkotáshoz, befejezedenül hagyják a vitézavatás jeleneteit. A felújítás is ehhez a döntéshez alkalmazkodott. 1938-ra készült több, ma is látható alkotás: a fogadószoba díszítésére készíttette el a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár a Pekáry-gobelint, a Magyar Általános Hitelbank pedig Jeges Ernő Szent István építi a Bazilikát című képét. A „kis tanácsteremben” 1938-as dátumot visel Fáy Dezső és Aba Novák Vilmos képe. Pekárt' István gobelinje négy nagy történelmi jelenet segítségével foglalja össze a város történelmi szerepét. Eg}' korabeli rádióinterjúban számoltak be arról a regényes történetről, hogy a gobelint, amely a New York-i világkiállításon szerepelt, a közben kitört világháború közepette az olasz Vulkánia gőzös utolsó útján hozta haza.331 Ekkor készült Kitlinger Kálmán kovácsoltvas dísze, a Patrona Hungáriáé ábrázolása, mely a főlépcsővel szemben, és 1942-re készült el Ungvári Lajos Szószóló című szobra, mely a szépen kialakított udvaron állt. A Szószóló szobrát az országban elsőként alumíniumból öntötték. A történelem viharaiban mindkettőnek nyoma veszett. Hóman Bálintnak mint az Árpád-kor neves kutatójának befolyása kellett ahhoz, hogy a püspökség kertjében ásatások kezdődhessenek. Erre már többször is feltámadt az igény, de a megvalósulás ideje csak az ünnepi évi előkészületek sorába illesztve érkezett el. Már a millenniumi ünnepségek hatására 1898-ban felvetette Steiner Fülöp püspök az egykori Nagyboldogasszony-bazilika másának felépítését, javaslata azonban visszhang nélkül maradt. 1931-ben Széchényi Viktor főispán, mint a Múzeumegyesület elnöke vetette fel azt a gondolatot, hogy „e város szentelt ősi hagyományait nemcsak lélekben kell megőriznünk, hanem gondoskodni kell arról, hogy királyi emlékei napvilágra kerüljenek”.332 1934. október 30-án pedig Say Géza indítványozta az idegenforgalmi bizottságban a Mennybe Felvett Szűz Mária Bazilika még fel nem tárt részeinek megvizsgálását. A múzeum nagyszabású tervet dolgozott ki. Elhatározták, hogy a feltáratlan és a már Henszlmann által feltárt részeket is megvizsgálják, és a romokat konzerválás után bemutatják. Jellemző a gondolkodásra, hogy ekkor a feltárás után a királysírokat a Székesegyház altemplomában kívánták elhelyezni, a feltárás helyén pedig emlékcsamokot terveztek: „Immár megindult a nagy munka egyrészt a Székesegyház restaurálásával az altemplomban az egykori királysírok elhelyezésére, másrészt a bazilika alapjának újabb feltárására, valamint a királysírok helyén emlékcsamok felállítására vonatkozólag.”333 A tudományos és a városfejlesztési terveket össze kellett kapcsolni: ezért a püspökség kertjének eg}' részét az állam átvette, a város pedig megvette az Eisenbarth-házat, és lebontatta azt.334 Az Eisenbarthház megvételéről a város 1935-ben határozott, leszögezvén, hogy a 47160 pengős vételárral a testület meg lehet elégedve, mert a tulajdonos azt egyébként nem akarta eladni. Az ingatlanhoz tartozó udvari épületeket 1936 elején, az emeletes lakóházat pedig csak az év végén bontották le. A püspökkertben megindított ásatások ünnepélyes kapavágására 1936. április 16-án került sor. Az ásatásokat és a rekonstrukciót Gerevich Tibor és Lux Kálmán irányította. A Múzeumegyesület a munkálatokat sajátjaként kezelte. Ennek érzékeltetésére említem, hogy folyóirata, a Székesfehérvári Szemle 1935. évi második számának belső borítóján ujjongva üdvözli a hírt: ’’Megkezdődnek a székesfehérvári bazilika feltárási munkálatai”.335 A szervezőmunka élén Marosi Arnold állt. A munkák 1936. április 29- étől november 6-áig, tehát 28 héten át folytak, a feltárás összköltsége 26 ezer pengő volt. Az ásatások és a konzerválás befejezése után Lux Géza és Lux Kálmán tervei alapján készült el az a nyugodt, a célnak - ti. az emlékek bemutatásának - tökéletesen megfelelő, a városképi kérdéseket is szerencsésen megoldó épületegyüttes, amelyet mind ez ideig Romkertnek ismertünk. A domborműveket Madarassy Valter, a vasrácsokat Lux Géza, a háború alatt elpusztult, majd a közelmúltban rekonstruált üvegablakot, mely Szent István életének mozzanatait ábrázolja, Árkayné Sztehlo Lili készítette. A mauzóleumépületben kiállított Szent István-szarkofágot erre az alkalomra kapta vissza a fehérvári múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumtól. A tíztételnyi visszaadott faragván}' között első helyen, „Szent István koporsójaként” szerepelt, melynek visszaszállítását a Múzeumegyesület intézte. Aba Novák Vilmos falfestménye legrészletesebben a Szent Jobb és a Szent Korona legendáját dolgozza fel, restaurálása és 1996-os w> CSITÁRY G. 1995b. »’ LÁNG 1938. M2 DORMUTH 1938, 2. M3 DORMUTH 1935, 5-6. M3 CSITÁRY G. 1995c. ms SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 1935,3-4. sz. 83
