Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)

Szemle

Demeter Zsófia: Marosi Arnold közéleti és múpeumépítő tevékenységéről a Múpeumegyesület alapításának centenáriumán

„ I 'igyáptunk a városképre, hogy ap új épületek abba illők legyenek; a portálok, névtáblák, világító-testek mind ap új épületekhep a kömyepethep illespkedjenek”.M' Az engedély nélküli, veszélyes, vagya képbe nem illő cégéteket és feliratokat 1938. április 15-éig összeírták és a tulajdonos költségére eltávolították. Különösen szigorúan intézkedtek a Hősök tere környékén, ugyanis itt a hősi emlékmű látványát védték a szűk téren, ezen a szakaszon semmiféle térbe lógó táblát nem engedélyeztek.18 19 A nagy rendezési folyamat élén Möller István és Károly, Kotsis Iván, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor építészek álltak. Hozzá Hóman Bálint révén állami fejlesztési alapot kaptak. Az ünnepi év előtti építkezésekre ezen kívül a város 8,5 millió pengőt áldozott.20 Jelentős volt ezen építkezések, elsősorban a közműfejlesztések, és a népesség foglalkoztatása szempontjából az is, hogy az ínségmunka állami támogatása révén jelentős összegek áramlottak ide, s ezeket pontosan az addig ellátatlan rétegek megélhetésére fordíthatták21 22

Az 1938-as Székesfejérvári Naptár a Belváros 1938-ra kialakuló képét a következőképpen foglalja össze:.....utcái

tispták, rendepettek, stílusosak. Parkjai üdék, terei hangulatosak, spobrai művéspiek. A 1 'árosháptémél\ a Várkert új panorámájánál költő sem álmodhat spebbet.

Bontásokkal új tereket alakítottak ki, így jött létre pl. az Országzászló tér, a Hősök tere, a Prohászka liget. Bonyolult telekcserékkel egy egész régi háztömböt bontottak le23 az Oskola utca és a Jókai utca területén, ahol a ciszterci rend új gimnáziuma (Rottman Elemér terve), a Horthy Miklós Kultúrház (ma megyei könyvtár és Csók István Képtár, Schmidl Ferenc terve) épült, illetve kis tér alakult ki, a mai Bartók Béla tér.24

Rendezték a Fő teret, s ennek szempontjából a Romkert feltárása és kialakítása, valamint a Városháza tömbjének átalakítása mondható a legjelentősebbnek A rossz, vagy elrontott homlokzatú házakat átalakították,25 s az akkor már igen elhanyagolt állapotban lévő ferences templomot, a püspöki székesegyházat és a Szent Anna-kápolnát restaurálták

A Belváros rendezésének mintaszerű alkotása volt a mai Városháza tömbjének kialakítása. Ma a Városháza hangulatos lépcsőkön, dombra futó utcákon teljesen körbe járható, s ez a kis séta lehetővé teszi számunkra, hogy fontos műemlékeket, mint a székesegyházat és a Szent Anna-kápolnát megtekintsük A 30-as években ezek restaurálására is sor került.

A székesegyház restaurálása, az altemplom rendezésével, a bejárata előtti tér és a hősi emlékmű befejezésével járt együtt. Hiszen a Pásztor-Hikisch kompozíció a fekvő katonával vált teljessé, amit viszont csak a Szigethy-ház lebontásával kialakított térben állíthattak fel. Ekkor alakult ki tehát a Hősök tere.26

A székesegyház restaurálása azt a várakozást is tükrözte, hogy a kormányfőtanácsosi címmel frissen kitüntetett Marosi Arnold 1931. évi kezdeményezése nyomán27 a polgármester el szerette volna érni III. Béla és felesége földi maradványinak hazaszállítását.28 29 A törekvést maga Hóman is támogatta, amikor 1933-ban Marosi Arnold „a bapilika területén talált királyi sírok visspasperpésére irányuló indítványát terjesptette elő”A A királysírok visszahozatala egyébként már Zavaros polgármesternek is kedves terve volt.30 A nagy terv nem sikerült, - bár a Székesfehérvári Friss Újság már lelkes cikkekben számolt be a hamvak hazahozataláról folyó tárgyalásokról31 - csupán a sírládák eredeti kemény mészkő darabjai kerültek vissza:32 33 „ 1 'isspakaptuk a nagy király, III. Béla és felesége eredeti, vörös márvány koporsóját, amelynek alsó lapján a hullasav révén gyönyörűen kirajpolódott a királyi hápaspár alakja. (így is látható, hogy III. Béla milyen hatalmas ember volt.) Epeket a koporsókat a spékesegyháp altemplomába helyeptük, a koporsók alsó lapjait, üvegfal alatt. Ap altemplomot, hol húsvétkor Krisptus koporsóját is tartják, igen spépen helyrehoptuk. A falain ap első világháború és a román megspállás spékesfehérvári áldopatainak nevét tüntettük fel. ”l! A templom külsejének megújítását a kegyúr, Székesfehérvár város, a belső restaurálását a belvárosi egyházközség végeztette el, összesen mintegy 160 ezer pengőért.34

18 Say Géza: Székesfehérvár művészeti feladatai. Fehér vár. 1942. 46-51. 50.

19 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. április 3.

20 Csitáry, i. m. 1940. 156.; Farkas, i. m. 1980. 234.

21 Csitáry, i. m. 1940. 157.

22 Székesfejérvári Naptár 1938. évre. 62. évf. Székesfehérvár, Számmer Imre Utóda Pannónia Nyomdavállalat. 1937. 24.

23 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. október 29. 2.

24 Új Magyar Szalon, 1938. március.; Csitáry, i. m. 1940. 150-158.; Schmidl Ferenc: Székesfehérvár városrendezési kérdései. Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. Szerk: Mártonffy Károly. Budapest, 1940. 159-169.; Rottman Elemér: A Szent István Gimnázium építésének története. AGszterci Rend Székesfehérvári Szent István Gimnáziumának évkönyve 1939-40. Szerk: Gálos Bemát. 14-21.

25 Kotsis Iván: Példák rossz,- elrontott, vagy a városképbe nem illő homlokzatok átalakítására, illetve kijavítására. Technika, 1938. 8. szám-1-5.

26 Schmidl, i. m. 1940. 168.

27 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti adattár. Titkári jelentés. 1932. május 22.

28 Dormuth, Székesfehérvári Szemle, 1935.1.-II. 6. Székesfehérvári Friss Újság, 1938. július 8., 10., 12., 24.

29 Dormuth Árpád: Szent István emlékév a Múzeumegyesületben. Székesfehérvári Szemle, 1938. 2.

30 Székesfehérvári Napló. 1929. december 25.

31 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. július 7.; 10. ; 12.

32 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. július 24.

33 Csitáry Emlékiratok, 23. Fejér Megyei Hírlap, 1995. február 25. A sírládákról: Kégli Ferenc: Királyaink fehérvári temetője Fejér Megyei Szemle, 1987. 1. sz. 13-17. 14.; Buzinkay Géza: Kő se mutatja helyét. A királysírok pusztulása. Budapest, 1986.91. Moravek szerk i. m. 1940. 24.; ÉryKMarcsik A -Nemeskéri J.-Szalai F.: Embertani vizsgálatok III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványán. 150 éve történt. A Szent István Király Múzeum Közleményei. B. sorozat, 49. 9-15. 14.

34 Kúthy István: Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. Székesfehérvári Szemle, 1938. 56.

234