Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Szemle
Alba Regia 38. (2009) „Fehérvár földje megnyílott és s^á^adok szólaltak meg belőle”35 Hóman Bálintnak, mint az Arpád-kor neves kutatójának befolyása kellett ahhoz, hogy a püspökség kertjében ásatások kezdődhessenek. Erre már többször is feltámadt az igény, de a megvalósulás ideje csak az ünnepi évi előkészületek sorába illesztve érkezett el. Már a millenniumi ünnepségek hatására 1898-ban felvetette Steiner Fülöp püspök a Nagyboldogasszony bazilika másának felépítését, javaslata azonban visszhang nélkül maradt.36 37 1931-ben Széchényi Viktor főispán, mint a Múzeumegyesület elnöke vetette fel azt a gondolatot, hogy „e város szentelt ősi hagyományait nemcsak lélekben kell megőriznünk, hanem gondoskodni kell arról, hogy királyi emlékei napvilágra kerüljenek ”,37 1934. október 30-án pedig Say Géza indítványozta az idegenforgalmi bizottságban, a Mennybe Felvett Szűz Mária Bazilika még fel nem tárt részeinek megvizsgálását.38 39 A múzeum nagyszabású tervet dolgozott ki: a feltáratlan és a már Henszlmann által feltárt részeket is megvizsgálják, és a romokat konzerválás után bemutatják: „immár megindult a nagy munka egyrészt a Székesegyház restaurálásával az altemplomban az egykori királysírok elhelyezésére, másrészt a bazilika alapjának újabb feltárására, valamint a királysírok helyén emlékcsarnok felállítására vonatkozólag ' A A tudományos és a városfejlesztési terveket össze kellett kapcsolni. így ír erről Csitáry polgármester emlékiratában: ,y\ püspökség kertjét egy nagy ormótlan fal választotta el a Rákóczi úttól. F-nnek a végében állott az egyemeletes FJsenbarth ház melynek kertje benyúlt a Prohászka parkba is. A kincstár megvette a püspökség kertjének eg' részét, a város részéről pedig átengedtük a Rákóczi útnak a püspökség melletti úttestét, és csere útján megszereztük és le is bontottuk az FJsenbarth házat. lg az ásatást, melynek első kapavágásánál Shvoy megés püspök, Hóman Bálint, az Országos Műemléki Bizottság vezetőin kívül én is részt vettem, teljes erővel megindulhatott ”.40 Az Eisenbarth-ház megveteleről a város 1935-ben határozott, leszögezvén, hogy a 17160 pengős vételárral a testület meg lehet elégedve, mert a tulajdonos azt egyébként nem akarta eladni.41 A püspökkertben megindított ásatások ünnepélyes kapavágására 1936. április 16-án került sor.42 43 Az ásatásokat és a rekonstrukciót Gerevich Tibor és Lux Kálmán irányította. A Múzeumegyesület a munkálatokat sajátjaként kezelte. Ennek érzékeltetésére említem, hogy folyóiratuk, a Székesfehérvári Szemle 1935-ös második számának belső borítóján ujjongva üdvözlik a hírt: ”Megkezdődnek a székesfehérvári bazilika feltárási munkálatai" A A szervezőmunka élén Marosi Arnold állt. A város és a megye vezetői is nagy lelkesedéssel kísérték a feltárásokat. A legtöbbször, szám szerint 29-szer Csitáry polgármester vizitált. A munkák 1936. április 29-től november 6-ig, tehát 28 héten át folytak, a feltárás összköltsége 26 ezer pengő volt.44 Az ásatások és a konzerválás befejezése után Lux Géza és Kálmán tervei alapján készült el az a nyugodt, a célnak - ti. az emlékek bemutatásának - tökéletesen megfelelő,^ a városképi kérdéseket is szerencsésen megoldó épületegyüttes, amelyet mind ez ideig Romkertnek ismertünk. Érdekes és egyben jellemző is az a mondat, amelyet az ünnepi évet értékelő és összefoglaló országos kiadvány az akkor frissen megvalósult műről mond, „kedves összehatásu’-ként emlegetvén a romkertet.45 A szép szobrok városa A polgármester és kiváló szakemberei az átalakított és modernizált Belvárosban mintaszerűen kiválasztott és elhelyezett szobrokat állitottak fel.46 Tegyük hozzá: 1937-38-ban hét szobor készült el, bár nem mindegyik került még ekkor a végleges helyére. Székesfehérvár ezredéi, a 69-es Hindenburg-bakák, (emlékművük a Széchenyi utcában Boryjenő alkotása), a 17. Honvéd Gyalogezred (emlékművüket a Zichy ligetben 1918-ban avatták) és a 10. Huszárezred, a hírneves „fehérvári huszárok” voltak. A huszárok limanovai csatájának (1914. december 10.) emlékére és annak emléknapján 1925. 35 Dormuth, i. m. 1938. 4. 36 Radies Péten A Szent István kultusz ezredéve Székesfehérvárott. História klub füzetek 2. Székesfehérvár, 1988. 13. 37 Dormuth, i. m. 1938. 2. 38 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti adattár, Az Idegenforgalmi bizottság jegyzőkönyvi kivonata, 1934. október 30.; A polgármester véghatározata, 1934. november 12.; Szarka— Láng, i. m. 1939. 9., Székesfehérvári Szemle 1935.1-II. 5. 39 Dormuth Árpád: A Múzeumegyesület 25 éve. Székesfehérvári Szemle, 1935.1-II. 5-6. 40 Gitáry: Emlékiratok 24, Fejér Megyei Hírlap 1995. március 11. 11. o. 41 Székesfehérvári Friss Újság, 1935. szeptember 12. 2. 42 Székesfehérvári Szemle, 1937. 1-2. 58. 43 Székesfehérvári Szemle, 1935. III.-IV. 44 Marosi Amold-Bartucz Lajos-Joachim József-Kiss Dezső: A székesfehérvári bazilika feltárása. Székesfehérvári Szemle, 1937. 2-18. 45 Moravek szerk, i. m. 1940. 17. 46 Szarka— Láng, i. m. 1939.127-128.; Radies, i. m. 1988. 16. Kovalovszky Márta: Párhuzamos Szent Istvánok Szent István és Székesfehérvár. Székesfehérvár, 1996. 60-66., Kovács Péten Székesfehérvár és Szent István király. Szent István és Székesfehérvár. Székesfehérvár, 1996., Tatár Dezső: A város védett műemléki jelentőségű területe. Műemlékvédelem. 1970. 143. Kovács Péter— Szelényi Károly: Székesfehérvár a koronázó város. Székesfehérvár, 1998. 235
