Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Farkas Gábor. Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháborít köpött 1919-1941 Székesfehérváron egyhangú volt a jelölés és a szavazás Hóman Bálint mellett, aki a kurzus kiemelkedő politikusa. A megyei választói körzetekben azonban heves küzdelem bontakozott ki a NEP-en belül. A kormánypárt központjában a reformnemzedékhez tartozó politikusokat jelölték a választói kerületekbe, a párt mérsékelt szárnya velük szemben konzervatív politikusokat állított. Az adonyi választói kerületben Haám Artúr lépett fel NÉP jelöltként, akit a pártközpont ajánlott. Haám diósdi birtokos, az 1920-as évek elejétől a fajvédőkhöz tartozott, a kormánypárti szervezés óta az adonyi választói kerület NÉP elnöke. A vármegyei kormánypárti vezetés nem óhajtotta Haám győzelmét, vele szemben az ercsi nagybirtokost, Wimpffen Ferencet léptette fel. A két kormánypárti jelölt között ádáz politikai küzdelem zajlott le. Haám az akkoriban közszájon forgó demagóg szöveggel igyekezett Wimpffent (kizsákmányoló, nagybirtokos, népellenes, Bethlen-hívő, túlzottan katolikus, felesége a gazdag Schiffer Miksa zsidó tőkés lánya) lejáratni. A főispán, aki egyébként a két politikussal kapcsolatban a pártatlanság látszatát igyekezett mutatni, megjegyezte, hogy Haám tiszta árja, és vele szemben Wimpffen családjában semita beütés van. Sárbogárdon a reformnemzedékhez tartozó Jurcsek Béla, hadnagypusztai birtokos, a választói kerület NÉP elnöke kapott jelölésre megbízást a pártközponttól. A harmadik jelölt, Pálffy Daun József tükröspusztai birtokos, aki németországi náci kapcsolatai miatt lett hivatalos NÉP-jelölt a váli választói kerületben. (Pálffy Daun 1934-től rendszeresen megjelent a nürnbergi pártrendezvényeken.) Rokoni kapcsolatai is a náci ideológia felé terelték tevékenységét (Prónay Pál gyakori vendég a Bicske melletti tükröspusztai birtokon). Pálffy Daun 1935-ben 42 éves, és 12 éves politikai múlt állott mögötte. A NEP-hez néhány éve csatlakozott, korábban más szélsőséges pártok tagja volt. Széchényi főispán sem kívánta győzelmét. Reményét fejezte ki, hogy a választás során a kisbirtokosok a független jelöltként fellépő Hardy- Dreher tordasi nagybirtokos mellé állnak, aki ugyan nem tagja a NEP-nek, de győzelme után várható a kormánypártba való belépése. Egyébként Hardy-Drehert a választói kerület 5400 választópolgára ajánlotta képviselőjelöltnek. Pálffy Daun a NÉP központnak bepanaszolta a megyei kormánypárti vezéreket, köztük Széchényi főispánt, Havranek alispánt, a váli főszolgabírót, Halassy Tibort, hogy n}óltan Hardy-Drehert, a kartellvezért támogatták. Levelében olvasható: „hogy Széchényi Viktor, rozsdás, csáklyás főispánunk” és a megye vezérei a hivatalos kormánypárti jelölt ellenében a kerületben a nagybirtokost támogatták. A belügyminiszter azonban megvédte a Fejér megyei vezetőket (FR 1935, 75.). A megyebeli választói kerületekben (a herczegfalvi kivételével) a NÉP központ által ajánlottakat választották meg országgyűlési képviselőknek (FR 1935, 71.). Kiélezett politikai küzdelem (1935-1941) Kormánypárt (NÉP) Az 1941-ig eltelt esztendők éles politikai összecsapások jegyében zajlottak. A kormánypárt és az ellenzék egymás közötti viaskodása a városi és a vármegyei hatalom megszerzése és megtartása körül forgott. Ebben a kérdésben a kormánypárt szélsőséges és konzervatív képviselőié a főszerep. A pártközpont a reformnemzedék tagjait támogatta, az egymást váltó belügyminiszterek (Kozma Miklós és Keresztes Fischer Ferenc miniszter) a bethleni idők szellemét képviselve, a konzervatív irányzat mellett döntöttek. Az 1935. évi országgyűlési választások eredményeitől a reformnemzedék hívei vérszemet kaptak, a hatalom megszerzését a közeli jövőben várták. Székesfehérvár közéletében jelentős ellenzéki szerepe volt a Fejér Megyei Napló szerkesztőjének, Rakáts Lajosnak. Cikkeiben az olasz és a német példát dicsőíti, mert ezek az országok leszámoltak a maradi múlttal, és szerinte a nép a haladást választotta. A megyei vezetést is támadta, mert a reformok akadályozói a vezetésben vannak A főispán Rakáts cikkeiről beszámolt a pártközpontnak, ahol a jelentés Antal István kezébe került. Rakáts és Antal egyetemi társak és egyben elvbarátok voltak Antal válaszában megírta Széchényinek, hogy Rakáts lázadásszerű írásaiban sok az igazság. Széchényi azonban most megkeményítette magát. Újra jelentett a pártközpontnak, és Rakáts októbrista hangvételű írásaira utalt, melyben a megyei társadalmi struktúrát, a nagybirtokrendszert, a vagyonos polgárságot kritizálta, de Gömbös miniszterelnököt sem kímélte cikkeiben. Széchenyi szerint ezek a cikkek a nemzeti egység megteremtését gátolják, rombolják a meglevő politikai eredményeket, közte a kormánypárt szervezését. Most a NÉP központ Széchényi mellé állt, Rakátsot eltiltották a szerkesztői feladatoktól (FR 1935, 33.), és polgári iskolai tanárnak nevezték ki. 1935. júniusban Rakátsot elhelyezték Fehérvárról (FR 1935, 53.). A főispán Rakáts eltávolításához a NÉP központ támogatását megszerezte. A városban és a vármegyében elterjedt Széchényi főispán leváltásának híre. Menesztését összefüggésbe hozták a kormánypárt megyei szervezetlenségével, stagnálásával. A kormánypárt megyei vezérei szerint az 1935. évi választások előtt a NEP-et hatósági és elég nagy anyagi segítséggel, sebtében szervezték meg a falvakban. 1935 nyarán, őszén a szervezés nem hozott nagyobb eredményt. Tömegméretű kormánypárti elismerést a megyében és a városban nem sikerült elérni. A kormánypárt központja és a miniszterelnök Széchényi lemondását nem fogadták el, s ezt közölték is vele 1935. március 6-án. 114
