Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bor Kálmán: A hajdani adonyi pravoszláv templom régi nyomtatott szerkönyvei Székesfehérvár gyűjteményeiben. p. 23–34.

népek számára. A nyomdát a mai Crna Gora területén, a hajdani Zetában Djurdje Crnojevic fejedelem hozta létre és négy év alatt (1494-1496) - Makarije szerzetes irányításával - négy szerkönyvet sikerült kiadnia. A cirill betűs nyomdászat történetében Schwaipoldt Fiol krakkói nyomdája (1491) után Dj. Crnojevic műhelye volt a második nyomda, ez az okotih pedig az ötödik könyv a cirill betűs nyomtatványok sorában. Ez a kiadvány tipográfiai kvalitásai miatt sokáig mintául szolgált a későbbi nyomdászoknak. Az adonyi példány levelein fennmaradt egyik bejegyzésből megtudjuk, hogy a könyv 1810-ben került Adonyba, mint a Csepel-szigeten fekvő Szigetcsép templomának ajándéka. Az adomány kézbesítője Georgije Teodor Margó Ercsi községben lakó kereskedő volt. Egy későbbi, 1818-ból származó bejegyzés Andrej Radanovic adonyi parochus kézjegye. A harmadik, több kéztől származó bejegyzés arról tanúskodik, hogy Szentendrén bizonyos Nikola Popovic és egy bizonyos Ilié pópa „olvasta" a könyvet, amely a szentendrei Mária mennybemenetele székesegyház tulajdona volt. A kiadványból 80 példányt tart számon a szakirodalom (Crnogorska bibliografija. Cetinje 1986, 1993). Magyarországon egy-egy példány található az Országos Széchényi Könyvtárban (a továbbiakban: Budapesten) és a Szerb Pravoszláv Egyházmegye Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteményének könyvtárában (a továbbiakban: Szentendrén). Ez a példány, amely ma Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum könyvtárában van, Magyarországon a harmadik ismert példány. II. - III. Oktoih Petoglasnik. Venecija 1537 Dj. Crnojevic művét Velencében folytatták, abban a városban, ahonnan ő egykoron nyomdája felszerelését beszerezte. Itt alapította meg cirill betűs nyomdáját Bozidar Vukovic (1465-1540). Műhelyéből hét év (15151521 és 1536-1540) alatt hét könyv került ki. A nyomda második periódusában jelent meg ötödik műve, az Okotih második része az ún. Oktoih petoglasnik, 1537. Ez a kiadvány nyomdatechnikai vonatkozásban újdonságot jelentett a délszláv nyomdászatban. Először benne alkalmazták a füzetek megjelölésének új, az addigiaktól eltérő módját: a füzeteket nemcsak az első és az utolsó levélen jelölték meg, hanem a második, a harmadik és a negyedik levélen is, továbbá kettős szignatúrát (cirill betűszámokat és latin betűket) alkalmaztak. A kiadványból két példány volt az adonyi templomban . Ma az egyik a Szent István Múzeum könyvtárában, a másik a Katolikus Püspöki Könyvtárban található. Az első példányon nincs kéziratos bejegyzés, ezért nem tudható, mikor, milyen úton került Adonyba. A másik példányról a bejegyzésből pontosan tudjuk, hogy Szentendrén 1733. január 27-én a Szent Miklós templom szerb gyülekezetének gondnokai ajándékozták Adony község Szent Háromság templomának. A műből 65 példányt tart nyilván a szakirodalom, amelyek 11 ország közgyűjteményeiben vannak szétszóródva. Budapesten és Szentendrén l-l példány van, az Adonyból felbukkant 2 példány Magyarországon a harmadik és a negyedik. IV. Psaltir. Venecija 1546. Bozidar Vukovic vállalkozását fia, Vicenco örökölte és atyja halála után 15 éven át működtette. Öt kiadványa közül az első ez a Zsoltároskönyv (1546), apja azonos című művének (1520) újrakiadása. Ez a nyomtatvány a nyomdász Vicenco kiváló szakmai ismereteiről és újítói bátorságáról tanúskodik. A könyv újrakiadásával példát mutatott arra, hogyan illik egy régi könyvet új külsőben megismételni, a könyv külső megjelentetésében pedig újítással próbálkozott: a gravírozott iniciálékon kívül azzal is díszítette müvét, hogy a szöveget keretbe foglalta, sőt, az első vignettát három vallásos tárgyú képpel is ellátta, ami eddig nem fordult elő cirill betűs kiadványban. Az adonyi példányban két értékelhető kézírásos bejegyzés van. Az egyik azt tanúsítja, hogy a szentendrei Ivan Hadzi-Markovic uraság adományozta 1733-ban a Szent Háromság templomnak, amely Adony nevű helységben fekszik. A másik, ismeretlen kéztől származó, datálatlan bejegyzés azt rögzíti, hogy a könyvet 4 forintért vásárolták. A műből a szakirodalom 64 példányt tart számon, 11 országban. Magyarországon Budapesten 1, Szentendrén 2 példányt őriznek. A most előkerült példánnyal ez a szám eggyel gyarapodott. V. Triód Posni. Venecija 1561. Velencében a Vukovic-nyomda sajtóin más nyomdászok is dolgoztak. Közéjük tartozott Stefan Marinovic, aki később mint önálló vállalkozó szülővárosában Skodrában (Scutari) működött. Első könyvét az ún. Böjti trirodot 1561-ben még Velencében nyomtatta ki saját neve alatt. Ez a kiadvány azért nevezetes a délszláv nyomtatás történetében, mert a keleti egyház e fontos liturgikus könyvének eddig csak kéziratokban megőrzött és használt szövege ebben került először sajtó alá. A küllemében meglehetősen szerény, sőt, szegényes kiállítású könyv tipográfiai szempontból szolid munka. Az Adonyból előkerült példányon nincs kézírásos bejegyzés, ezért nem tudjuk, milyen utat járt be, mielőtt oda került. A szakirodalom e műből 70 fennmaradt példányról tud, amelyeket 13 ország közgyűjteményeiben őriznek. Budapesten 1, Szentendrén 3 példány van, az adonyi az ötödik a magyarországi példányok sorában. 32