Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
Láng Jenő és Láng Hugó) úgy emlékeznek, hogy ebben az évben alig látták otthon, de még az irodájában sem volt soha, mindig csak az eseményeknél (39.). Nemcsak szervező volt azonban, hanem írta is az évről készült hivatalos beszámolót, amit a Szent István Király Múzeum gyűjteményében érzünk. Vitéz Láng István és vitéz dr. Szarka Géza (1897-1974) közös munkájaként adták ki rögtön az év zárása után a Székesfehérvár ünnepi éve 1938 című szép kiállítású, gazdagon illusztrált könyvet, alapvető forrásunkat. Készült országos összefoglaló is Moravek Endre szerkesztésében A Szent István emlékév címmel, mely 1940-ben jelent meg és jelentőségének megfelelő teljedelemben tárgyalja a székesfehérvári eseményeket. Természetesen beszámolt a helyi és az országos sajtó is az ünnepségekről, több lap egész mellékletet szánt a témának az 1938-as évben. Ilyen volt pl. a Dunántúli Hétfői Újság melléklete az Új Magyar Szalon is, ahol elsősorban Tóth Károly fotói szerepeltek, a Képes Pesti Hírlap és a Pesti Napló Képes Melléklet (159.). A „nagyvilágba” is kiléptünk. Az 1938. évi Observer május 15-ei, az Illustrated London News augusztus 27-ei, a francia katolikus lap, a Le Pèlerin május 6-ai száma, valamint több holland, norvég, és lengyel lap számolt be ünnepünk kapcsán természetesen történelmünkről is. A Magyar Rádió az év folyamán ötször vonult ki helyszíni közvetítésre Fehérvárra, Say Gézával és Csitáry polgármesterrel pedig előadás-sorozatot vettek fel a stúdióban. A korabeli filmesek is nagy figyelmet fordítottak ezen eseményekre: a Magyar Világhíradó, a Magyar Amatőr Filmszövetség is készített híradófilmeket, a Palatinusfilmvállalat és az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal pedig hosszabb filmeken számolt be a székesfehérvári ünnepségekről. Somkúti István és Megyer Tibor riportfilmet készített az országos, s ezen belül természetesen számos székesfehérvári eseményről is. Szerencsére, a korszakról fennmaradt Pattantyús-Abrahám Emánuel amatőr filmje a Szent István Király Múzeum gyűjteményében, melyet restaurálása után 1999 folyamán sikerült feldolgozni. Ennek tanulságai alapján készítettük el a VIDEANT Kft. közreműködésével, Várnai Zoltán rendezésében az archív kockákat is felhasználó dokumentumfilmet, melynek címe Fehérvári pillanatok, emlékek az 1930-as évekből. Hosszú felkészülés előzte meg az ünnepet. Bátran elmondhatjuk, hogy az előkészítés az 1931-es Szent Imre évtől tudatosan folyt. Hóman Bálintnak, aki 1932 óta Székesfehérvár országgyűlési képviselője, akkor vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1934-től a város díszpolgára volt (29.), a Szent István jubileumi év országos ünnepségeihez sikerült kapcsolni a helyi kezdeményezéseket. 1934-ben, díszpolgárrá választása alkalmából kereste fel Hóman minisztert a város vezetőiből álló küldöttség. Memorandumukban egy 1894-ben hozott országgyűlési határozatra hivatkoztak, mely szerint Szent István szobrát Székesfehérváron kell fölállítani, s ehhez kapcsolódóan ajánlják, hogy az országos ünnepségek helyszíne városunk legyen. A Hóman által vezetett Szent István Emlékbizottságban foglalt helyet 1934-től Széchényi Viktor (1871-1944) főispán (28.), 1938-tól dr. Csitáiy Emil (1892-1970) polgármester (27, 103.) is részt vett a munkában. Horthy kormányzó 1936-ban rendelkezett arról, hogy a Szent István év központi ünnepségeit Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron rendezzék. Elmondhatjuk, hogy a terv a helyi erőfe143
