Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
Kotsis munkájának jó sajtója volt. Természetesen maga is írt a munkálatokról, de a nagy átalakulást 30 szép képpel illusztrálva Friedrich Paulsen is bemutatta 1938-ban a berlini Bauwelt című építészeti szakfolyóiratban. Több új ház terve és több rekonstrukció is fűződik Kotsis Iván nevéhez. Egykori munkatársa, Molnár Tibor szerint a neves építész megszerette a várost és a velejáró bonyolult feladatokat, „mi pedig fáradtságot nem ismerő, minden jó célért lelkesedő önzetlenségét, mellyel — megbízásától függetlenül — igyekezett városunkat szépre hangolni, minket jó tanáccsal segíteni.”39 Több épületen együtt dolgozott fehérvári munkatársaival. A múzeum régi épületének (86) rekonstrukcióját ő tervezte, az új képtári szárny tervezése és kivitelezése pedig Schmidl Ferenc és Molnár Tibor munkája. Elmondhatjuk, hogy a megszokottól teljesen eltérő volt ekkor Kotsis itteni működése: nem csak bizonyos épületekkel foglalkozott, hanem valóban a műemléki város egész környezetét tervezte, ehhez az átfogó koncepcióhoz talált jó társakra a helyi építészekben. A Városháza Kotsis Iván tervei szerint nemcsak kívülről, hanem belülről is átalakult (103-108.). Az átalakítás teljes költsége elérte a 380 ezer pengőt. Mint kedves munkájáról, szóljon róla maga Csitáry polgármester: „Gyönyörűen berendeztük a városházi hivatalokat, különösen az új közgyűlési termet; a visszavonuló szobákat. A közgyűlési termet Kontuly Béla nagy freskójával — ,az aranybulla meghozatala’ — díszítettük, itt nyert elhelyezést Árpád fejedelem és Szent István király gyönyörű kőszobra, míg a falakon — piros betűkkel —- a város viharos történetét örökítettük meg. Módjában állt a bizottsági tagnak a város múltját megismerni. A terem kiképzése és berendezése annyira sikerült, hogy ettől kezdve a terem a városban látványosság lett. A mellette lévő visszavonuló szobát a Szépművészeti Múzeum által örök letétként adott Roskits-képekkel díszítettük. Ekkor kaptuk ezeket vissza Bécsből. A képek királyokat ábrázoltak. A falakon fel voltak tüntetve a régi főbírók, polgármesterek, követek és díszpolgárok nevei. Ez is a város egyik látványossága volt. ”4Ü A polgármester szervezője és mecénása is volt az építkezéseknek, az ő 1938. december 28-ai megrendelésére készült el 1939 folyamán a Városházán Aba Novák Vilmos falfestménye, melynek témája az 1938-as fehérvári események ábrázolása, s amely mai felújított állapotában ismét a Városháza látványossága (106-107). Meg kell jegyeznünk, hogy egy 1936-ban készült memorandumnak már témája volt az 1938-ra tervezett országgyűlés emlékének az újjáalakított Városházán történő megörökítése. A művész halála miatt a falfestmény befejezetlen maradt, s utóbb — Kontuly Béla megbízása ellenére - a város vezetése úgy döntött, hogy nem nyúlnak az alkotáshoz, befejezetlenül hagyják a vitézavatás jeleneteit. A felújítás is ehhez a döntéshez alkalmazkodott. 1938-ra készült több ma is látható alkotás: a fogadószoba díszítésére készíttette el a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár a Pekáry gobelint, a Magyar Általános Hitelbank pedig Jeges Ernő Szent István építi a Bazilikát című képét. A „kis tanácsteremben” 1938-as dátumot visel Fáy Dezső és Aba Novák Vilmos képe. Pekáry István gobelinje (105.) négy nagy történelmi jelenet segítségével foglalja össze a város történelmi szerepét. A művet Láng István egy rádióinterjúban mutatta be: „Alul a város címere, ebből fakad a nemzet fája...a fehérvári jog né-154
