Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
ven ismert városjogot szimbolizálja ez a címer és fa. Bal oldalon a Szent István építi a bazilikát, jobb oldalon II. Endre kihirdeti az Aranybullát, balra lent Székesfehérvár felszabadult a török uralom alól és jobbról lent Mária Terézia megalakítja a fehérvári püspökséget.”41 Ugyanebben a rádióinterjúban számoltak be arról a regényes történetről is, hogy a gobelint, amely a New York-i világkiállításon szerepelt, a közben kitört világháború közepette az olasz Vulkánia gőzös utolsó útján hozta haza. Ekkor létesült Kitlinger Kálmán kovácsoltvas dísze, Patrona Hungáriáé ábrázolása a főlépcsővel szemben, és 1942-re készült el Ungvári Lajos Szószóló című szobra (108.), mely a szépen kialakított udvaron állt. A Szószóló szobrát az országban elsőként alumíniumból öntötték. A történelem viharaiban mindkettőnek nyoma veszett. FEHÉRVÁR FÖLDJE MEGNYÍLOTT ÉS SZÁZADOK SZÓLALTAK MEG BELŐLE42 Hóman Bálintnak, mint az Árpád-kor neves kutatójának befolyása kellett ahhoz, hogy a püspökség kertjében ásatások kezdődhessenek. Erre már többször is feltámadt az igény, de a megvalósulás ideje csak az ünnepi évi előkészületek sorába illesztve érkezett el. Már a millenniumi ünnepségek hatására 1898-ban felvetette Steiner Fülöp püspök az egykori Nagyboldogasszony bazilika másának felépítését, javaslata azonban visszhang nélkül maradt. 1931-ben Széchényi Viktor főispán, mint a Múzeumegyesület elnöke vetette fel azt a gondolatot, hogy „e város szentelt ősi hagyományait nemcsak lélekben kell megőriznünk, hanem gondoskodni kell arról, hogy királyi emlékei napvilágra kerüljenek”43. 1934. október 30-án pedig Say Géza indítványozta az idegenforgalmi bizottságban, a Mennybe Felvett Szűz Mária Bazilika még fel nem tárt részeinek megvizsgálását. A múzeum nagyszabású tervet dolgozott ki. Elhatározták, hogy a feltáratlan és a már Henszlmann által feltárt részeket is megvizsgálják, és a romokat konzerválás után bemutatják: „Immár megindult a nagy munka egyrészt a Székesegyház restaurálásával az altemplomban az egykori királysírok elhelyezésére, másrészt a bazilika alapjának újabb feltárására, valamint a királysírok helyén emlékcsarnok felállítására vonatkozólag. ”u A tudományos és a városfejlesztési terveket össze kellett kapcsolni. így ír erről a polgármester emlékiratában: „A püspökség kertjét egy nagy ormótlan fal választotta el a Rákóczi úttól. Ennek a végében állott az egyemeletes Eisenbarth ház, melynek kertje benyúlt a Prohászka parkba is. A kincstár megvette a püspökség kertjének egy részét, a város részéről pedig átengedtük a Rákóczi útnak a püspökség melletti úttestét, és csere útján megszereztük és le is bontottuk az Eisenbarth-házat. így az ásatást, melynek első kapavágásánál Shvoy megyés püspök, Hóman Bálint, az Országos Műemléki Bizottság vezetőin kívül én is részt vettem, teljes erővel megindulhatott.”45 Az Eisenbarth ház (90.) megvételéről a város 1935-ben határozott, leszögezvén, hogy a 47160 pengős vételárral a testület meg lehet elégedve, mert a tulajdonos azt egyébként nem akarta eladni. Az ingatlanhoz tartozó udvari épületeket 1936 elején, az emeletes lakóházat pedig csak az év végén bontották le. A püspökkertben megindított ásatások ünnepélyes első kapavágására 155
