Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
1936. április 16-án került sor (91.). Az ásatásokat és a rekonstrukciót Gerevich Tibor és Lux Kálmán irányította. A Múzeumegyesület a munkálatokat sajátjaként kezelte. Ennek érzékeltetésére említem, hogy folyóirata, a Székesfehérvári Szemle 1935. évi második számának belső borítóján ujjongva üdvözli a hírt: „Megkezdődnek a székesfehérvári bazilika feltárási munkálatai”46. A szervezőmunka élén Marosi Arnold állt (31.). A város és a megye vezetői is nagy lelkesedéssel kísérték a feltárásokat. A legtöbbször, szám szerint 29-szer Csitáry polgármester vizitált. A munkák 1936. április 29-étől november 6-áig, tehát 28 héten át folytak, a feltárás összköltsége 26 ezer pengő volt. Az ásatások és a konzerválás befejezése után Lux Géza és Lux Kálmán tervei alapján készült el az a nyugodt, a célnak - ti. az emlékek bemutatásának — tökéletesen megfelelő, a városképi kérdéseket is szerencsésen megoldó épületegyüttes, amelyet mind ez ideig Romkertnek ismertünk (92-93.). Érdekes és egyben jellemző is az a mondat, amelyet az ünnepi évet értékelő és összefoglaló országos kiadvány az akkor frissen megvalósult műről mond „kedves összhatásií”-ként emlegetvén a Romkertet. A domborműveket Madarassy Valter, a vasrácsokat Lux Géza, a háború alatt elpusztidt, majd a közelmúltban rekonstruált üvegablakot, mely Szent István életének mozzanatait ábrázolja, Árkayné Sztelilo Lili készítette. A Mauzóleum-épületben kiállított Szent István szarkofágot erre az alkalomra kapta vissza a fehérvári múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumtól. A tíz tételnyi visszaadott faragvány között első helyen „Szent István koporsója”-ként szerepelt, melynek visszaszállítását a Múzeumegyesület intézte. Aba Novák Vilmos falfestménye legrészletesebben a Szent Jobb és a Szent Korona legendáját dolgozza fel (94.), restaurálása és 1996-os beszentelése után ma újra látható. A falfestményeken a művész megjeleníti Berczelli Anzelm Károly versét. Aba Novák Vilmos ezzel a festménytervvel a Szent István festészeti pályázat falfestmény kategóriájának díját nyerte el. Először az északi fal festménye készült el (a Szent Jobb legendája), majd ezt követte a déli falé (a Szent Korona története), a nyugati rész illetve a keleti rész Szent Gellért és Szilveszter pápa történetének megjelenítésével. Az első rész megrendelője a Műemlékek Országos Bizottsága volt. Ennek a falfestménynek készítéséről a Székesfehérvári Friss Újság 1938. április 23-án számolt be, ám a vitézavatáson készült amatőr filmrészleten még nincsen nyoma. Somkúti—Megyer híradófilmjén viszont, mely az 1938. augusztus 18-ai székesfehérvári országgyűlés elsőrendű dokumentuma, Aba Novák Vilmos — nevét május 22-e után vitéz Aba Nováknak illik írni — kalauzolja a kormányzót a mauzóleumban, amikor is a Szent Jobb legendáját mutatja be. Valóban jól látszik itt, hogy ez a falfestmény már ekkor készen volt, de a többi fal még üres, sőt még december 25-én is az. A többi falképet Székesfehérvár város 1938 októberében rendelte meg és 1939. augusztus 30-án vette át, amely így mintegy 130 négyzetméteres lett, s amelynek alkotóját Say Géza „Istenáldotta magyar tehetségének nevezte47. Persze, akinek nem tetszett a falfestmény, az is véleményt nyilvánított. Dr. Baróth Ernő szerint ők csak azt mondták: „Hagyd abba Novák!” 156
