Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)
A Hartvik-féle, ún. szarkofágos eltemetés és az ún. Szent István szarkofág összekapcsolása Varjú Elemér nevéhez fűződik, aki az 1931. évi Szent Imre emlékév légkörében írt erről először.11 A szarkofágot az 1894r-ben először közreadó Hampel József 10. századinak határozta meg.12 Gerevich Tibor 1938-ban 13 , Vernéi Kronberger Emil egy évvel később,14 majd pedig Dercsényi Dezső 1943-ban csatlakozott Varjú véleményéhez.15 Nagy Emese mutatta ki először, hogy átfaragott római szarkofágról van szó,16 amelynek ikonográfiájáról Kádár Zoltán,17 Kralovánszky Alán, 18 és Nagy Árpád 19 értekezett. Szakái Ernő 1962-ben két olyan kőfaragványt talált a székesfehérvári kőtárban, amelyeket szarkofágtető töredéknek határozott meg, és ezeket összekapcsolta az ún. Szent István szarkofág aljával.20 Véleményét Entz Géza erősítette meg egyidejűleg. 21 A szarkofág további korhoz és személyhez kötésének II. világháború utáni változatai: magam Géza nagyfejedelemhez (elhunyt 997-ben),22 Nagy Árpád Imre herceghez (elhunyt 1031-ben),23 Fettich Nándor 24 és Tóth Sándor 25 István király 1083. évi szentté avatásához kapcsolta. A fenti eltérő vélemények jól érzékeltetik, hogy e kérdés még nincs megnyugtatóan lezárva. Az mindenesetre megállapítható, hogy mivel Fehérvárott a 10-11. századokban három Árpádházi uralkodói családtagot temettek el (Géza nagyfejedelem, Imre herceg, István király), — és vagy egy, vagy két szarkofág rekonstruálható a különböző anyagú és eltérő díszítésű, de közel egykorú faragványok alapján, — jogos az eltérő személyekhez való kapcsolás feltételezése.26 Kérdéskörünkhöz hozzátartozik az is, hogy az 1937. évi székesfehérvári ásatás során, a királyi bazilika délkeleti oldalán egy félköríves szentélyű kápolna maradványa került elő, amelyet Gerevich Tibor27 és Dercsényi Dezső 28 azzal a Szent István tiszteletére épített állítólagos „aedicula"-vál azonosított, amelyet 1083-ban László király emeltetett volna, és ahol az „új" szent ereklyéit őrizték volna. Az 1965. évi hitelesítő feltárásunk adatai ezt a feltételezést nem támasztották alá.29 Szent István kriptája és kultuszhelye. Dél-északi keresztmetszet. 15
