Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)

Égi és földi szerelem - Budai Rita: Csók István és a bibliai nők

X ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VII. BUDAI RITA: CSÓK ISTVÁN ÉS A BIBLIAI NŐK VII.13. VII.13. Théodore Chassérieau: Zsuzsanna a fürdőben, 1839 hogy házasságtöréssel vádolják meg, ha nem lesz az övék. Mivel Zsuzsanna ellenállt, mert min­denképp meg akarta őrizni tisztaságát, hamis vádjaik alapján az asszonyt valóban halálra ítélték. Az ifjú Dániel azonban, aki addig ismeretlen volt, Isten leikétől ihletve új vizsgálatot kért, mert határozottan állította, hogy a vének vádja hamis. Külön-külön hallgatta ki őket, s vallomásaik ellentmondása alapján rájuk bizonyította hazugságukat, így végül őket ítélték halálra. A történet a tisztaság győzelmének legékesebb példázata, melyet az is megerősít, hogy a Zsuzsanna név liliomot jelent. A történetben több megjegyzés utal arra, hogy az asszony feltűnően szép volt és a férfiak gyönyörködtek a látásában. A bibliai szöveg alapján a kacérság és a szándékos csá­bítás legkisebb jele sem merül fel. A festészetben a reneszánsz óta van jelen ez az epizód, mely mindig is nagy kihívás lehetett a festők számára, hiszen egyszerre kellett Zsuzsannát a tisztaság és a női szépség megtestesí­tőjeként bemutatni, aki akaratán kívül válik heves erotikus vágyak célpontjává.53 Tintoretto (1565, Bées), Anthonis van Dyck (1621-22, München; VII.12.), Rubens (1635, Madrid és München), Rembrandt (1636) csodálatos művei ennek a feladatnak a különböző megoldásai (Csók 1898- as Bűnbánó Magdolnáját egyébként hasonlították is van Dyck Zsuzsannájához, „melynél aligha áll hátrább"54). A francia művészetből Théodore Chassérieau (a Louvre-ban található a téma három változata is; VII. 13.) és Jean-Jacques Henner Zsuzsannáját emelném ki (1864, Párizs, Musée d'Orsay; VII.14.), valamint Csók egykori tanára, Tony Robert-Fleury Fürdő című képét (1903), me­lyeket a tanítvány ismerhetett. A kőmedence szélére feltérdelő testhelyzet is klasszikus, ilyet ta­lálunk például Sebastiano Ricci Zsuzsanna-képén (1713, jelenleg Derbyshire) és Hennernél is (bár ott az akt háttal van a nézőnek). Franz von Stuck 1913-ban festette meg ezt a témát több változatban is. Csóktól az első Zsuzsanna-kép egy 1918-as kiállításon jelent meg,55 majd magyar kiállításo­kon 1921-ben, 1922-ben, 1925-ben, 1928-ban, 1929-ben, 1930-ban és 1936-ban is szerepel ilyen címmel kép; nyilván több variánst is megfestett ezekben az években. Ezután azonban életében már nem állított ki Zsuzsanna témájú festményt. Csók István képein a véneknek épp csak a fejük búbja látszik a bokrok közt, bizonyos verzió­kon még az sem. A hangsúly kizárólag a nőalakon van. A fürdőből kissé riadtan kilépő asszony élénkpiros szája, kibontott, dús hajkoronája némi kontrasztban áll mellét szemérmesen eltakaró mozdulatával. Egyszerre van jelen a csábítás és a vének tekintetétől való szégyellős elfordulás. A variánsok a testhelyzeten semmit nem változtatnak, tökéletesen kirajzolódik a karcsú, fiatal női hátnak és a széttárt comboknak hibátlan kontúrvonala. Az akt éppen felénk, nézők felé tárul ki legerotikusabban, mi épp azt látjuk, amit a vének szeretnének. Ezzel kicsit a néző is voyeur­­ré válik, talán ez teszi leginkább pikánssá ezt az ábrázolást. A számos változaton apróbb kü­lönbségeket a hajszínben és az arcban találunk. A festmény erotikumát egy 1925-ös botrány is ékesen bizonyítja, amikor több más művel együtt a rendőrség eltávolíttatta azt Frankel Ernő galériájának faláról, mely utóbb nagy sajtóvitát váltott ki. A visszavágás Csók részéről a még abban az évben megfestett Honi soit qui mal y pense (kát. 35.) kép volt, melynek leplezetlen erotizmusára a fricskaszerű, gúnyolódó cím is felhívta a figyelmet, jelentése ugyanis: rossz az, aki rosszra gondol.56 Láthatjuk tehát, hogy Csók István bizonyos belső logika alapján, következetes módon, egyéni érdeklődésének megfelelően válogatta ki a bibliai nőalakok közül azokat, akiknek a tör­ténetében különleges szerepet játszik a testiség, a csáberő, de ugyanakkor a tisztaság, a szű­ziesség, az ártatlanság vagy a bűnbánat is. A sort lehetett volna még folytatni, és akár csodál­kozhatunk is azon, hogy Csók festészetéből kimaradt Judit (aki Holofernész halálát okozza, miután elcsábította), Delila (Sámson szerelme és elveszejtője) és Betsabé alakja (akit Dávid ki­rály kívánt meg fürdőzését látva, s miatta a gyilkosság bűnébe esett). Egy kiállítási katalógus­ban megjelenik Csóktól József és Potifárné történetének feldolgozása,57 melyben, mint isme­retes, egy kéjvágyó asszony próbál egy tiszta, fiatal fiút, Isten kiválasztottját elcsábítani, aki emiatt börtönbe kerül.58

Next

/
Oldalképek
Tartalom