Gärtner Petra (szerk.): Csók István (1865 - 1961) festészete - Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2013)
Égi és földi szerelem - Budai Rita: Csók István és a bibliai nők
ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM / VII BUDAI RITA: CSÓK ISTVÁN ÉS LIAI NŐK Csók István aktfestészetének sikere és kedveltsége mutatkozik meg abban, hogy 1925-ben a Műcsarnok aktkiállításának I. díját kapta,59 s ehhez nagymértékben hozzájárultak biblikus aktjai, hiszen ezen a kiállításon is szerepelt egy Bűnbánó Magdolna és egy Thámár-kép. Összességében megállapíthatjuk, hogy Csók nőfestészetét árnyaltabbá, elmélyültebbé tették összetett biblikus nőalakjai, melyek megfogalmazásánál a festő mintha újra és újra rácsodálkozott volna, hogy mennyi minden élhet együtt a női lélekben, s hogy minél titokzatosabb, minél rejtőzködőbb, annál csábítóbbá válik. ' Csók egyetlen biblikus képe, amely nem női alakot jelenít meg, a Megváltó című festménye 1901-ből, bár ezen is fontos szerep jut a sirató aszszonyoknak. 2 Ld. pl. a Lajos-nap leírását: Csók 1945.51-57. 3 Uo. 72. 4 Budai Rita:„Folyton az élet szépségére tanított"- Ferenczy Károly mint tanár. In: Ferenczy MNG 2011.133. 5 Pl. a Szénagyűjtőkön (1890), ld. Kissné 2007 6 Paul Baudry: A gyöngy és a hullám, 1862 (Madrid, Prado). 7 Csók 1945.42. 8 Uo. 99. 9 Uo. 109. 10 Székely 1977.17. 11 Maurice Denis: Megjegyzések a vallásos festészetről. In: L'Artetla Vie, 1896. okt. Magyarul: A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Maurice Denis elméleti írásai. Balabán Péter (ford.) Corvina, Budapest, 1983.58. 12 Ld. Le symbolisme et la femme. Béatrice de Andia (szerk.) Paris, 1986; Werner Hofmann: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987. 200-229. {A nő mint mítosz c. fejezet); Henk van Os: A framing for the femme fatale. In: Femmes fatales, 1860-1910. Kiállítási katalógus. Groningen Museum, Antwerpen, 2003. 11-21. 131886-ban Münchenben, Löfftz osztályában feltűnést keltett egy szőke modellről festett akttanulmánya. Ld. Csók 1945. 21-22. 14 Szabadi Judit: A magyar szecesszió művészete. Festészet, grafika, szobrászat. Corvina, Budapest, 1979.29-31. 15 Farkas 1957 ,6Uo. 15. 17 Csók nőalakjainak tipológiájáról a legteljesebb összefoglalást ld. Révész 2004 18 Bűnbánó Magdolna alakja megjelenik még további kisebb méretű képeken is. A nagybányaiak 1898-as budapesti kiállításán kívül a Párizsi Világkiállításra is kiküldte ezt a képét 1900-ban. 19 Csók 1945.116-117. 20 N. n.: A nagybányaiak. Magyar Újság, 7. évf. 1898. dec. 23., 355. sz. 2-3. In:Tímár (szerk.) 1996.174; yj. [Yartin, azaz Nyitray József]: A nagybányaiak. A Hét, 10. évf. 1899.jan. 1., 1. sz. 12-13. In: Tímár (szerk.) 1996. 185. 21 N. n.: A nagybányaiak. Új Idők, 4. évf. 1898. dec. 25., 52. sz. 580-581. In:Tímár (szerk.) 1996.175. 22 Cornelius [Divald Kornél]: A művészi szezon, IV. Magyar Szemle, 10. évf. 1898. dec. 25., 52. sz. 622-623. In: Tímár (szerk.) 1996.176. 23 Keszler József: A nagybányaiak kiállítása. Országos Flírlap, 3. évf. 1899. jan. 3., 3. sz. 1-3. In: Tímár (szerk.) 1996.189. 24 N. n.: Nagybánya versekben. Borsszem Jankó, 31. évf. 1898. dec. 25., 52. sz. 8-9. In: Tímár (szerk.) 1996. 182. 25 Réti 1994.115. 26 N. n.: Nagybánya. Magyar Géniusz, 8. évf. 1899. jan. 8., 2. sz. 31-32. In: Tímár (szerk.) 1996.190. 27 Csók 1945.120-121. 28 A kép értelmezéséhez ld. Király 1988; Sinkó 1996; Király 1997-2001. 223-238. 29 Dr. Nemere István: A reprodukció művészete. Képes Családi Lapok, 1904. jan. 3., 1. sz. 15; további irodalom: Művészeti Krónika, 1904. jan. 15., 1. sz. 30 Feltehetőleg szintén Salomét örökíti meg egy későbbi rajza is: Táncosnő, rajz. In: Nyugat, 1910. 5. sz. (Lázár Béla tanulmánya után), jelezve: „Csók. Paris 906". 31 A történetet az újszövetség legrészletesebben itt ismerteti: Mk 6,17-29. 32 A Szfinx csókja, 1895 k., Szfinx, 1901 (később több további verzióban is), illetve a Bűn című téma egyik verziója, melyen hason fekvő Éva-alakot láthatunk a kígyóval (több változat: 1894, majd 1897). 33 Olaj, vászon, 60x196 cm, mgt. 34 Révész 2009b 35 Pl. Pamacs: Tavaszi tárlat. A Hét, 1902. ápr. 13., 15. sz. 242-243. 36 Csók 1945.125-126. 37 Ld.Jn 8,1-11. 38 A bibliai idézetek minden esetben a következő kiadásból származnak: Biblia. Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága (ford.) Magyar Bibliatanács, Református Zsinati Iroda, Budapest, 1985. 39 Művészet, 1902.56. Akt-tanulmány, Csók István szénrajza. 40 Ez a kép Rómában kelt el 1911- ben. A Magyar Nemzeti Galériában egyebek mellett egy 1909-ben festett változata található. 41 Csók 1945.142. 42 Ld. 2Sám 13,1-20. 43 Farkas 1957.15. 44 Csók 1945.143. 45 A variánsokról: Kalapis 1990; Révész Emese: Kópia, replika és parafrázis Csók István festészetében. In: Imitáció és kreáció. Másolat, replika, parafrázis a képzőművészetben a középkortól napjainkig. Konferencia-előadás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Budapest, 2004. okt. 28-30. 46 N. n.: Csók István és Hubay Andor kiállítása. Nemzeti Újság, 1933. febr. 12. 47 Csók 1945.142. 48 Ld.Ter 38,1-30. 49 Péter András: Fruchter Lajos gyűjteménye. Magyar Művészet, 1931.2. sz. 62., 81-83. 50 1921 Ernst Múzeum, kát. 100. és 108. 51 A Zsuzsanna-téma ihletéséről ld. Lyka 1935 52 Ld. Dán 13,1-64. 53 Ld. J.-C. Prêtre: Suzanne. Le procès du modèle. Bibliothèque des Arts, Paris, 1990. 54 yj. [Yartin Nyitray József]: A nagybányaiak. A Hét, 10. évf. 1899. jan. 1., 1. sz. 12-13. In: Tímár (szerk.) 1996. 185. 551918 Ernst Múzeum, kat. 70. 56 Révész Emese: Tiltott testek - Aktbotrányok, karafiáth-trikók. Artmagazin, 2004. 4. sz. 28-30. 57 1908 Nemzeti Szalon, kat. 66., olajf. 58 E kép további sorsáról semmit nem tudok. 59 1925 Műcsarnok VII.14. VII.14. Jean-Jacques Henner: Zsuzsanna, 1864 I
