Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
32 felesége irányította. A tanyai gazdaságban minden munkát maguk végeztek, csak egy 12-13 év körüli tehenes gyerekük volt, aki a teheneket és a disznókat őrizte. Három pár lovuk, 4-5 tehenük, 2-3 anyadisznójuk volt. Ezek szaporulatát mindig felnevelték. A disznókat meghízlalták, és bogárdi állatkereskedőknek adták el. Három-négy hízót a nagy család számára is minden évben levágtak. A vásárokon is adtak el vagy vettek állatokat, de nem kupeckedtek. A tejet a közeli Kocsis-tanyára hordták, ahol tejhűtő volt. Innen vitte el a tejeskocsi minden reggel a sárbogárdi tejcsamokba. Sok libát, kacsát, pulykát is neveltek a tanyán. Ezeket meghízlalták, levágva, megtisztítva Zádori Lajosné Komjáthy Julianna vitte el őket vonattal Budapestre, ahol a kofák már várták. Volt úgy, hogy Budapestről autóval is eljöttek a megtisztított baromfiért a tanyára. Kocsis János bérlőnek Hofherr-traktorral működtetett cséplőgépe, Tolnai István sárbogárdi gépészkovácsnak gőzcséplőgépe volt. Ok ketten csépelték el a Zádori-tanya és a többi alsókörtvélyesi, rekotyai tanya gabonáját. Tolnai István a felsőkörtvélyesi tanyákra is járt csépelni. A Zádori-tanyán az öt család számára a főzést Zádori Mihályné irányította. A nyári konyhában főzött, leggyakrabban a lánya, Zádori Julianna segített neki. Zádori Mihály halála után, 1939-ben a négy örökös megosztozott a tanyai földeken, épületeken. Valamennyiüknek 21 kh fold jutott. A régi, hosszú cselédházból kialakított tanyai lakóházat Zádori Imre, mögötte az újabb cselédházból lett tanyaépületet Zádori Lajos örökölte. Zádori István 1939-40-ben új tanyát épített Zádori Imre tanyája mellé. A negyedik örökös, Bruzsa Jánosné Zádori Julianna ugyanekkor Zádori Lajos tanyája mögé épített új tanyát. Zádori Imre 1959-ig gazdálkodott, ekkor lépett be a termelőszövetkezetbe a földdel együtt. 1970-ig még a tanyában lakott, ekkor adta el a tanyai lakóházat Kovács Ferenc termelőszövetkezeti tagnak, aki ma is benne lakik. Ez az egykori cselédházból kialakított épület szoba+konyha+szoba+konyha+szoba+istállóból áll. A hátsó konyha szabad kéményes, a hátsó szobában a konyhából füthető kályha állt, amiben a kenyeret sütötték. A hátsó konyha jobb sarkába katlant építettek. Zádori Lajos is 1959-ben lépett be a termelőszövetkezetbe. 1972-ben vett Sárbogárdon házat. Tanyai lakóházát ekkor Erdélyi Sándor termelőszövetkezeti tag vásárolta meg. Erdélyi Sándort baleset érte, a betegek szociális otthonába került, tanyája üresen áll. Zádori István is 1959-ig gazdálkodott a tanyai földön, ekkor ő is belépett a termelőszövetkezetbe. 1979-ben költözött be Sárbogárdra a lányához. Tanyáját ekkor Pusztahegyi János, a sárbogárdi Kossuth Termelőszövetkezet gépkezelője vásárolta meg, aki ma is benne lakik. 1959 óta mindhárom tanyához csak 300 D-öl udvar, kert tartozik. A negyedik Zádori-tanya tulajdonosa, Bruzsa János 1942-ben Sárszentmiklósra költözött, ahol szüleitől házat és 8 kh földet örökölt. Tanyáját bérbe adta. 1957-ben beállt a termelőszövetkezetbe, földjeit beadta, a tanya körül csak 1 kh háztáji föld maradt meg. A tanyába 1958-ban veje, Sós Miklós költözött, aki bérelt földön gazdálkodott. 1959-ben Sós Miklós is termelőszövetkezeti tag lett. 1973-ig lakott a tanyában, ekkor Sárszentmiklóson épített. Tanyáját elbontotta, faanyagát az új ház építéséhez használta fel. A Zádoritanyáról, de a többi alsókörtvélyesi tanyáról is a gyerekek gyalog jártak
