Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
33 Sárbogárdra a 3-4 km-re lévő iskolába. Télen a nagy hóban a tanyatulajdonosok szánkóval felváltva hordták őket iskolába. A Zádori-tanyákba 1961-ben a közeli termelőszövetkezeti majorból vezették be a villanyt. A régi Pesti úton, a Zádori-tanyától távol, az alsókörtvélyesi határban áll a Harangozó-tanya. Harangozó János 1939-ben építette. A Harangozó család Dégről került az alsótöbörzsöki Biegl-tanyára. Harangozó János először Alsótöbörzsökön épített házat, ahol 8 kh földet is szerzett. Tömött falú háza a nagy esőzések miatt megcsúszott, le kellett bontani. Felesége Fellner Mária szüleitől, az alsókörtvélyesi Fellner-tanya földjeiből 5 kh-at örökölt. Mivel a tanyán nőtt fel, ezért Alsótöbörzsökről ide kívánkozott. A megrongálódott házat lebontották, faanyagát az alsókörtvélyesi földre szállították, ahol felépítették az egy szobából, konyhából, spájzból, kamrából és istállóból álló tanyát. A ház tömés falú, de kő alapra épült. Az alsótöbörzsöki 8 kh földet elcserélték az új tanya melletti földekre, majd később is örököltek a Fellner-tanya földjéből. Az 1930-as évek végére így a tanya körül egy tagban 23 kh földjük lett. Harangozó János ehhez még feles bérletet is vett ki, volt úgy, hogy 10 kh-at is. Búzát, kukoricát, rozsot, áipát, zabot, takarmányféléket termesztettek. Két lovuk, 4-6 szarvasmarhájuk, 20-30 sertésük volt. Kukoricát, gabonát ritkán adtak el, feletették az állatokkal. Sárbogárdi állatkereskedők és hentesek (Rizner János, Szente István) vették meg tőlük a marhákat, disznókat. A sárbogárdi, sárosdi, sárkeresztúri vásárokon is adtak el állatokat. A 18. ábra: A Harangozó-tanya Sárbogárd alsókörtvélyesi határrészében. Lukács László felvétele, 1987. Abb. 18: Das Harangozó-Farmgehöft im Flurteil Alsókörtvélyes von Sárbogárd.
