Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A 18-19. század emlékei

jókat mintázza. Orra, kormánylapátjának a vége piros-fehérzöldre van festve. Az Önsegélyező Egylet zászlajának másik oldalán szintén egy szegedi hajó jelenik meg. Jézus áll rajta apostolai között. A kép bibliai eseményt tár elénk. E szerint Jézus a Genezáreti tavon tanítványaival hajóra szállt és elaludt. Hirtelen nagy vihar támadt, és a habok már-már elborították a bárkát. Ekkor fölébresztették őt a tanítványok. „Uram ments meg, elveszünk!" -mondták. Jézus rászólt a szelekre és a tengerre, s a vihar elcsöndesült.

70 Erre vonatkozik a zászló fölirata: „KELJ FEL URUNK, MERT NÉLKÜLED ELVESZÜNK. MIT FÉLTEK KICSINY HITŰEK." Egyértelmű, hogy a vízen dolgozó, hajózó ember számára miért kedves ez a jelenet. A kép már a csöndes vizet tárja elénk. Középen kitárt karral, a bajba jutottakon segítő, a vihart megfékező Jézus. Személyét kiemeli kék-piros ruházata és a feje fölötti, szemből látható glória, mely különbözik a mellette álló két apostol rézsútos dicsfényétől. Hasonló szerepű az alakok tekintete. Jézus ránk, a zászlót szemlélőkre, a tőle oltalmat remélőkre néz, míg apostolai, az oltalmat kérők magatartásának megfelelően Jézusra figyelnek. A másik „vizes" szakma művelői a halászok voltak. A tiszai halászat szerepe ugyan a 19. század második felében, különösen a folyó szabályozása után csökkent, de azért jelentős maradt. A halászok testületbe tömörülve végezték munkájukat, továbbra is elválaszthatatlanul hozzátartoztak a Szegedről alkotott képhez. Halárusok nélkül elképzelhetetlen volt a szegedi piac, s nevezetesek voltak a szegedi halételek. Különösen nagy hírre tettek szert a közeli Tápé halászai. A halászok formai és tartalmi szempontból egyaránt a szokásos mintáktól erősen eltérő, négyzet alakú életképpel látták el zászlójukat. A képnek komoly helyi vonatkozásai vannak. A zászlóra később fölaplikált olajfestmény a vízinövényekkel és sással benőtt Tisza-partot ábrázolja. A folyón húzóhálé)t vontató, evezősökkel teli ladikok tűnnek föl. A csónakban ülő 6-8 ember tartozott egy-egy munkaszervezetbe, bandába. Ennyi szükséges is volt egy-egy nagy háló vontatásához. A kép dokumentálója a korabeli ladiknak, az evezésnek, a ladik irányításának, talán még a munkához való öltözködésnek is. A jelenet előterében, az egész ábrázolást uralva, a Tisza jellegzetes hala, egy keszeg képe láthaté). Vallási motívum a zászlón nem szerepel. A hajósok, halászok zászlainak föliratai tradicionális vallásos érzelmeket, értékeket és hazaszeretetet tükröznek. A Halász Testület zászlaján ez a Himnusz ihlette sor olvasható: „ISTEN ÁLD MEG E HAZÁT." A Hajós Társulat jelmondata: „ISTEN VELÜNK." Az Önsegélyző Hajőxs Egylet jóval részletezőbb. A mindennapi tevékenysége során gyakori veszedelmek miatt védőszentjéhez így könyörög: „NEPOMUKI SZENT JÁNOS ŐRIZZ MINDEN VESZÉLYTŐL." Hasonló a zászló keresztanyjától megmaradt mondatszalagjuk szövege: „VEZÉRELD ISTENÜNK A VÍZEN JÁRÓKAT." Az 1850-es évek végétől több olyan emlékünk van, melyek határozottan nemzeti üzenetet hordoznak. A mészárosok céhének — mint említettük -, hagyományosan Szent Lukács volt a védőszentje. A céh kezdetben német mesterekből állt,

71 a 19. század közepére azonban teljesen „elmagyarosoclott". Talán ezzel van összefüggésben, hogy a szegediek Szent László királyt is patrónusukká választották. (26) Bátor tettnek tekinthető részükről, hogy 1857-ben, a Bach-rendszer borzalmai közepette, midőn új zászlójukat készíttették, azon a magyarság nemzeti szentjének a reprezentatív képét is elhelyezték. Ennek középső, ovális mezejében László egész alakos, álló képe látható. A magyar uralkodói jelvényeket viseli. Vállán a rangot kifejező, hermelinbéléses, vörös, királyi palást nyugszik. Mint sok más barokk kori képén, itt is magyaros ruhát, csizmát, ún. díszmagyart visel. Kezében harci bárdját tarja, mely alakra megegyezik a zászlón szereplő mészáros céhjelvény bárdjaival. Az attribútum és a jelvény küllemének azonossága mutatja a szemlélő számára a király és a céh szoros kapcsolatát. A bárd kifejezi, hogy László uralkodása alatt több alakalommal csodás méxlon mentette meg az országot a betörő kun, besenyő ellenségtől. László királynak a küzdelmekben használt harci eszköze a mészárosok számára az ökrök letaglózására szolgáló szerszám. A király alakja természeti környezetben áll. Jobb oldalán általa a Bihari Püspökség székvárosává tett Várad (Nagyvárad) épületeit és a szintén általa alapított itteni székesegyház körvonalait látjuk. Balján a küzdelmeinek és csodatételeinek fő színhelye, az erdélyi hegyek tűnnek föl. A képet akantuszlevelek és bőségszaruk veszik körül. A bőségszarukból az Oltáriszentségre utaló szőlővesszők és búzakalászok nőnek ki. A zászló készíttetői szegedi és magyar kötődésüket a város jelvényének és a magyar címernek a megjelenítésével hangsúlyozták. A magyar szabók céhének zászlója [1862] (27) megjelenésében, színében, alakjában a mészárosok jelvényének a mintáját követi. Olyan nagy az azonosság, hogy a közöttük lévő kapcsolat egyértelmű. Középen Szent István király életének legismertebb mozzanatát, az ország Máriának való fölajánlását látjuk. A többiektől eltérően Szent István nem természeti, hanem templomi környezetben imádkozik. Kissé nehezen értelmezhető a belső tér. Az oszlopok bonyolulttá teszik a képet. A szent király a szokott módon a felhők közt gyermekével megjelenő Istenanya (Madonna) előtt térdel. Imre herceg halála után, mikor az ország jövőjét veszedelmesnek látta, neki ajánlja föl birodalmát. Ezt mutatják a vörös párnára helyezett uralkodói jelvényei, a korona, az országalma és a jogar. Az ábrázolás nem törekszik a történeti hűségre, a 17-18. század barokk elképzeléseit fogalmazza meg. Az oltárhoz támasztott hadi fölszerelések, a pajzs, sisak, kard jelzik, hogy az igazi védelem nem a fegyverek erejében, hanem Mária oltalmában van. A kompozíciót a mészárosok László-képéhez hasonlóan akantuszlevelek, bőségszarukból előbukkanó szőlőindák és búzakalászok veszik körül. A nemzeti jelleget erősíti a zászló jobb fölső medalionjában látható Szent Imre herceg fél alakja. Imre díszmagyart visel, kezében a szüzesség fehér liliomát tartja. Vállain királyi hermelinpalást. A kép a barokk kor kisfiús Szűz Szent Imre fölfogásában született. Az 1863-ban a cipész céh zászlója is a mészárosok s az immár egy éve kész szabók zászlaja után készült. (28) Középképei ugyan nem a magyar férfi szenteket jelenítik meg, de a kísérő ábrázolásai között mind a két oldalon szerepel Szent István király országot fölajánló képe. Ez teljes egészében a 70 Mt 8,23-27, Mk 4,35-41, Lk 8,22-25. 71 POZSÁR I. 79-80. 1.