Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre: KÉT ÉVSZÁZAD ZÁSZLÓI. A szegedi Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének katalógusa (Szeged, 2003)

Orbán Imre: A Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében őrzött zászlók ikonográfiája - A dualista rendszer zászlói

szabó céh zászlója Szent István jelenetének programját követi. A fél térdre ereszkedő király díszes, vörös bársonypárnán oltárra helyezi uralkodói jelvényeit. Vállán a mennyei szférát idéző, ugyanakkor Máriára is utaló, kék színű palást. Öltözete díszmagyar. Fehér ruházatán a rangot kifejező aranyszínű sújtások láthatók. Hogy az ábrázolás a zászlón kétszer is föltűnik, megint csak a nemzeti érzések tükröződésének tekinthető. A DUALISTA RENDSZER ZASZLOL A nemzeti érzések, polgári értékek, a politikai élet emlékei Ezekből az évekből nem túl sok emlékünk. A megmaradt zászlóink azonban tükrözik azokat a változásokat, melyek az 1867-es kiegyezés nyomán következtek be népünk életében. Ezután nyíltan lehetett vállalni 1'848-49 örökségét. Ennek szép példája a Szegedi 1848-49-es Honvéd Egylet zászlé>ja [18991- (44) Figyelemre mélté), hogy „A" oldalán az angyalok által tartott címerkompozíción (Szeged és Magyarország címere) nem szerepel a Szent Korona. A „B" oldal Mária-képén a Szűzanya ugyancsak a magyar korona nélkül jelenik meg. Mária fején egy „átlagos", nyitott, uralkodói aranydiadém van elhelyezve. Mivel csak egy ilyen műtárggyal rendelkezünk, mindenképpen föl kell hívni a figyelmet a megélénkülő politikai élet tanúsítójára, gróf Tisza Lajos választási zászlójára [1884]. (37) Egyebek (rigmusok, énekek, jelvények stb.) mellett kizárólag az adott korteskedésre szolgáló zászlók a zajos választási küzdelmeknek fontos kellékei voltak. Mivel csak alkalmilag használták őket, rendszerint nem készültek „maradandónak." Talán ez magyarázza, hogy Tisza zászlaján kívül nincs másik a gyűjteményünkben. Egyszerű, nemzetiszínű zászló, sarkaiban némi díszítéssel. Színei mellett fölirata a lényeges, mely utal a szerepére: „ÉLJEN GRÓF TISZA LAJOS SZEGED I. KER ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE." Az alkalomhoz illően kisebb és nagyobb közösségek megrendelésére egyaránt gondosan kivitelezett, hazafias tartalmú, értékes zászlók készültek a honfoglalás ezer éves fordulójára 1896-ban. Ilyen a Szeged Fölsőkerületi Népkör zászlója. (42) A nemzetiszínű, duplaselyem zászló motívumai egyszerűek. Készíttetői két üzenetet kívántak átadni. „A" oldalán egy valósághű Szent Korona-ábrázolást láthatunk, körötte az 1848-49-es forradalmat és a nemzeti szuverenitást idéző jelszó: „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG." A „B" oldal az 1896-os dátummal a honfoglalás emlékünnepére irányítja a figyelmünket. A domború aranyhímzés, az aranyrojtok, a gondos kivitelezés azt mutatja, hogy más motívumok nem takarékossági okok miatt nem szerepelnek. A megrendelő tudatos döntéséről van szó. Ez a szemlélet érhető tetten a többi millenniumi zászlón is. Szeged város rendkívül tetszetős kivitelű, fehér színű, duplaselyem millenniumi zászlója (41) „A" oldalán csak a város címere tűnik föl. Érdekes a másik oldal. Ezen az állam, a király iránti hűség és tisztelet megnyilvánulásaként /. Ferenc József alakját látjuk. Ferenc József fehér lovon ül, díszmagyart visel, vállán a koronázási palást, fején a Szent Korona. A képen, nem véletlenül, a koronázás egyik legfontosabb pillanatát látjuk. A király az 1848 óta húzódó és csak 1867-ben sorra került koronázásakor készített dombra lovagol, a koronázási karddal a négy világtáj felé suhint. Ezzel üzeni, megvédi Magyarország jogait, megvédi a hazát minden ránk törő ellenséggel szemben. Kifejezetten díszes és értékes az ipartestület által a honfoglalás ezer éves évfordulójára készíttetett bordó, duplaselyem zászló. (43) Három oldalán gazdag növényi elemekből, indákból, levelekből és virágokból képzett sáv fut végig. A domború aranyhímzés, az aranyrojtok és -bojtok jelzik, készíttetői méltó módon akartak tisztelegni a jeles évforduló előtt. A fő helyen Szeged város címere szerepel. Dúsan kiképzett tölgy- és olajfaág koszorú veszi körül. Ugyanilyen keretezésű a másik oldalon az iparosok összetartozását kifejező, két egymást fogó kéz. A zászlón, a korban nem egyedülálló módon, vallási motívum nem szerepel. Föliratai öntudatot és hazafiságot tükröznek: „MAGYARORSZÁG EZREDÉVES ÜNNEPÉLYÉRE", „IPAR ÁLTAL VIRUL A HAZA!", „A MUNKA NEMESÍT!" Iparosok, munkások, alkalmazottak zászlói A gazdasági élet fejlődésével megnőtt az alkalmazottak, az iparban dolgozók száma, szerepe. Szociológiai szempontból nagyon különböző vonásokat fölmutató csoportok jöttek létre. Az azonban azonos bennük, hogy, mint más társadalmi rétegekben, közöttük is erősödött az önszerveződés igénye. Segélyegyleteket, köröket, képző egyesületeket hoztak létre. Másokat követve ezek a csoportok is önkifejezésüknek, a különböző alkalmakon való megjelenítésüknek, rangjuk jelzésének eszközét látták egy-egy zászló elkészítésében, használatában, így, ha tehették, varrattak ilyen jelvényeket. Emlékeink egy része lényegében a valamikor céhekre, majd nyomukban a társulatokra jellemző zászlókészítési hagyományokból merített. Ezek az ikonográfiái szempontból gazdagabbak. Erőteljesebb rajtuk a vallási motívum. Hirdetik a védőszentjük iránti tiszteletet, így a keresztény elkötelezettséget. Erre jó példa a már korábban, a társulatok között említett Önsegélyző Hajós Egylet 1890-es jelvénye. (39) Kései követője a Kisteleki Iparos és Kereskedő Ifjak Egyesületének a zászlója [19131. (53) Ennek középképén Szent Imre herceget látjuk, amint éppen a veszprémi Szent György-kápolna Szűz Mária-oltára előtt imádkozik, és a hagyomány szerint szüzességi fogadalmat tesz. Az ábrázolás érdekessége, hogy mindez az iparos és kereskedő ifjak összetartozását kifejező, két egymást fogó kéz fölött látható. A korábbi idők motívumgazdagságából egy-egy elemet éltetnek tovább más emlékeink. Ilyen a Szegedi Iparos és Kereskedő Ifjak Segélyező Egyletének 1870-ből való zászlója. (32) Föltehetően 1870 körül egészen egyedülálló abban, hogy nincs