Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK E!-fogta az örvendetes sírás a' Fejedelmet", is. Olly nagy erőt vett rajta a' Zokogás: hogy fzóra nem fakadhatna. Az egek felé vetveii könyves fzemeit, azt juttatta efzébe: minő vefzedelmekben forgott Etelka, ismeretlen teft-vére; hogy akarta a' Titkos fel-faíatni véle drágalátos Húgát, melly izöruyü , hamarsággal iparkodott el-veíztésére maga-is. Ezen gondolatoknak irtóztatóságától úgy el nyomattatott ; hogy refzketo inait nem birván, egy kö-fzjklára le-ülne; és átkozni kezdené Árpádnak kegyetlenségét, ki, helytelen velíeméunyeivei, fziute el-vefztette nem csak egygyetlen-egy leányát; hanem aZ. akkori világnak remek-munkáját-is. Sűrűbben húllottanak Kmétt könyvei, midőn, az Iítennek különös gond-viseléséről gondolkodott, Ezer hálákat adott a' Meny-belieknek, kik a'vefzedelines eseteket meg-hátrálták ; és, e' titoknak ki nyílttát, fzerenesés időkre halafztották. Moft juta immár Zoltánnak efzébe : mi, vit* te-reá Etelkát ; midőn, Csepelre jöttekor ; megfeletkezvéa magáról; Hanzárnak jelen-léttében, hírtelen meg • csókolta Fejedelmi Szeinéllyét» Tudni-illik: a' Vér Vizzé nem válhallatott Ő-benne. Ki-ütötte magát a' hatalmasterméfzetnek meg-zabolázhatatlan ereje. Erő Ú lenebb-is vólt a' külső mefterséggel el-ámíttatott éfz; mint a' Vérségnek belső , és még ismeretien