Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK Etelkának nagy lelket nem győzte elegendő képpen csudálni Zoltán. Ellene-sem-állhatott fzíves kérésének. El-tÖkéllette tehát- hogy le-vifzi Csepelre. De, hogy amazok élzre-ne-vehessék a' titkot; azon fzinét feftette utazásának : mint-ha eme' kis kocsizással; az-után : a' levegőnek meg-változtatásával ki akarná fzellőztetni a' Kis-afzfzonynak gondolatait. De bezzeg: éfzre-vette a' tréfát Etele. Ugyau-azért, nagyon könyörgött Zoltán előtt ; hogy otet-is a' kocsira venni méltóztatna. E' moftani állapottyában, néki se fogna ártani a' kocsi-rázás ; a' levegő' meg-másolás. Szerette-is nem-is e' társaságot Etelka. De fzapora kévánságával nem mervén ízembe-fzállani; fel-űltenek hárman a' kocsira ; és Csepelre mentenek. A' Fejedelmi fzobában fel-és-alá sétálgatván Zoltán; csak látta: hogy Etelkának kérését Etele előtt el-nein-titkolhattya. Meliyeket midőn Etele meg-értett; csudálta Zoltánnak engedelmét ; és e' vefzedel mes állapotra könnyen reáállását. De, egygyikét se lehetvén fzándékáról le-verni; egyfzer-is-mind Etelkájác ama' gonofznak fortélyos efzétol-féltvén : arra kérte utóllya . felé Zoltánt : hogy magát a' Szüzet ama' Csődörhöz ne erefztené. Ha úgy tetcfzene : o-maga fogná a' TömlöczíSÍ késérni. Jóváy