Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK a' régi Magyar hitet más jövevény vélekedésekkel , és új találmányokkal ö fz ve-zavar ta tni éppen nein engedte, és azt Birodalma' csendességének í'en-tartására leg-fziikségessebb dolognak lenni állította. Róka tehát e' lelki állapottyának él-igazítására ki-nem-goudo!hatotc alkalmatossabb módot; mint: ha fzándékát Etelkának meg-jelentené; és az arra való engedelmet őáltala meg-nyerné* Igen tapafztalta Zegeden javára igyekező indú latait. Tudta-is: hogy, erkölcsére nézve, őtet jneg-fzerethette eddig a' Fejedelem ; ellene sem állhatna fzíves könyörgéseinek. De a'vele befzélgetéft nem olly lehetségesnek lenni állította : mivel őmaga Csepelen lenne; Etelka pedigBudán mulatozna. Miud-az'-által : a' Szűznek fzereticséjében, és tapafztaltt kegyességében bizakodván; alattomban Budára küldött egy Követet, általa könyörögvén: hogy Csepelre jönni méltóztatna, nem ugyan azon végre: hogy fzabadúlásáiiak eszközeiről befzélgessen; hanem, hogy végtére meg-csókolhassa kezeit; és, még egyfzer a' világ-e sudáltta ártatlanságot meg-látván, colle elbúcsúzhasson. Midőn a' Követ Etelkához érkezett; Ez, éppen akkor , Etelével befzélgetett a' Fejedelmi kertben. Fel-lobbaaa Etele, e' vakmerő íze.netet hallván. Nein csak nem helyesnek; hanem ártal-