Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: Az aradi Szabadság-szobor Makón?

FORGÓ GÉZA Az aradi Szabadság-szobor Makón? 1867. június 15-én Aradon, Tisza Lajos tollából fölhívás jelent meg: „A sorvasztó bilincsek lehullásával egyik legelső mulaszthatatlan kötelmünk filléreinkkel a hála és kegyelet oly emlékoszlopát állítani e kiszenvedett tizenhárom, aradi földön vértanúskodott hősnek, mely nemzedékről nemzedékre hirdesse e hon lakóinak, hogy ott nyugosznak azon hősfiak, kik önfeláldozásának köszönheti, hogy e földet még magyar, szabad magyar lakja ..." A lelkesedés nagy volt, az adakozó kedv kicsi. Az aradiak kezdeményezte országos gyűjtésnek alig volt eredménye. Szomorúan állapította meg egy újságíró, hogy „a püspökök közül csak a pánszláv Moyses István, a bécsi birodalmi gyűlésen részt vett dr. Fogarassy Miklós és az eperjesi görög katolikus püspök Gaganecz József adott, más senki. A többi nagy nevű főpap nem látta sem idő- sem alkalomszerűnek a vértanúk szobrára adakozni. A főispánok közül a román származású Mán József adott 10 forintot, a többi semmit [...] Az ország államférfiai, írói, tudósai részéről úgyszólván senki sem vett részt az adakozásban, úgy hogy elmondhatjuk, hogy a nemzet vértanúinak szobrát a nemzet zöme - a kisbirtokosok, falusi papok, hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, tanárok, tanítók, kereskedők, iparosok és földművesek - emelte." Bár még tíz év múlva sem gyűlt össze elegendő pénz, mégis kiírták a pályázatot és a 14 jelentkező tervei közül Huszár Adolfét fogadták el 1878. december 21-én. A megvalósításra 100 ezer forintot szántak, ezért új gyűjtést kellett szervezni. Eredetileg a képviselő-testületek tagjaira számítottak, de immár sikeres országos akció lett belőle. Csanád megyében 171 fő adakozott az 1 krajcáros összegtől az 50 forintig. Összesen 703 Ft 72 krajcárt. A 65 adakozó megye sorában Csanád megye a 30. (az első Pest lett). A megyében a battonyaiak voltak a legbőkezűbbek. Makón Sántha Sándor - volt 48-as alispán - 81 Ft 3 krajcárt, a földeáki Návay család, amelynek több 48-as tagjai is volt - Návay Tamás főispán és Návay Sándor honvéd főhadnagy 50 forintot adott az emlékműre. A korábban megrótt egyházak most jól szerepeltek. A Csanádi püspökség a harmadik a sorban 81 Ft 80 krajcárral. A sikeres gyűjtés után megrendelték az emlékmüvet. Huszár Adolf azonban 1885-ben meghalt és örökét Zala György vette át, aki a terveken némileg módosítva 1890-re készültel. Makó város és Csanád megye lakosai közül sokan kaptak meghívót az 1890. október 6-i szoborleleplezésre. A megyei képviselők küldöttséget