Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
Bálint Nagy István (1893-1931) orr-ful-gégész, orvostörténész
r Életrajzok Bálint Nagy István (1893-1931) orr-fül-gégész, orvostörténész Makón született 1893. január 1-én. Édesapja hétgyermekes, református vallású szabómester volt. Nehéz anyagi helyzetük ellenére fiát a makói gimnáziumba íratta, ahol 1912-ben Gebe Mihály osztályában Jól" érettségizett és a budapesti egyetem orvoskarán folytatta 290 tanulmanyait. A háború alatt előbb a 46. gyalogezred egészségügyi katonájaként szolgált, majd a szegedi hadikórházban dolgozott. Innen a csepeli hadikórházba került, ahol műtőorvos volt, majd Makón szigorló gyakornokként látta el a kórház betegeit. 1920-22 között az egyetem fül gyógyászati tanszékén gyakornok. Doktori címét 1922-ben szerezte meg. 29 1 1923-tól a Csanádvármegyei Szent István Közkórházban az orr-, ful- és gégebetegeket látta el. 1926-ban negyed évig a bécsi egyetemi klinikán gyakornok. 29 2 1923-ban a MAKÓI REGGELI ÚJSÁG szerkesztője. 1925-től folytatott orvostörténeti kutatásokat, 1928-29-ben ösztöndíjjal jutott el a bécsi Collegium Hungaricumba. Az osztrák fővárosban a Neuburger-féle orvostörténeti intézetben folyatott tanulmányokat. 1931 ben nyerte el Makón a Borotvás Endre Alapot, amelyből külföldi tanulmányútra kívánt utazni. Szintén ebben az évben egyetemi magántanári képesítést szerzett Szegeden, amit már nem tudott hasznosítani, mert egy betegkezelésen megfertőződött. 29 3 Gyógykezelését a kórház is támogatta 300 pengővel, de minden orvosi beavatkozás sikertelen volt. 1931. december 2-án elhunyt. A kórház vezetése megállapította, hogy hivatásának lett áldozata és temetését is magára vállalta. 29 4 Legismertebb orvostörténeti műve a Kolerajárványok Csanád vármegyében (Makó, 1928.) Több tanulmánya jelent meg az ORVOSI HETiLAPban, a NÉPEGÉSZSÉGÜGYben és a makói napilapokban. Hozzáértéssel kutatta a múlt orvosainak életét pl. Sámboky János (1531-1584) orvosi működéséről (ORVOSI HETILAP 1926. 17. és 18. szám), Sámboky János könyvtára (ORVOSI HETILAP 1926. 35. szám), Kéry (Bittner) Imre aradvármegyei főorvos szerepe az első csanádvármegyei cholerajárványban (ORVOSI HETILAP 1929. 39. szám). Érdekelték néprajzi témák is pl. A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól (ORVOSI HETILAP 1928. 7. és 8. szám), Boszorkányüldözés Magyarországon (ORVOSI HETILAP 1928. 12. szám). Hitelességét jól bizonyítja, hogy eredményeit Hóman Bálint Szekfü Gyula: Magyar története is fölhasználta. Szakközleményei is megjelentek pl.: Mandulakő esete (ORVOSI HETILAP 1926. 30. szám.), Tapasztalatok a mandulaműtét utáni vérzéscsillapításról (ORVOSI HETILAP 1928. 7. szám), Tapasztalatok a nyelőcső lúgmérgezés okozta szűkületeinek korai és késői keze29 0 A Makói Magyar Királyi Állami Főgimnázium XVII. Értesítője. Szerk: Madzsar Gusztáv. Makó, 1912.80. 29 1 Csanádvármegye tíz évvel Trianon után. Szerk Vermes Emő. Bp. 1929. 61. 29 2 Csanádvármegye tíz évvel i. m. 61. 29 3 CsvHL 1934. máj. 16.405. 29 4 Jkv. 1931. dec. 11. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 45
