Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Borotvás Dezső (1844-1897) kórházigazgató

léseiről (ORVOSI HETILAP 1927. júl. 24.), Gulácsy Zoltánnal közösen A szájsebzések ellá­tása (ORVOSI HETILAP 1929. 52. szám.) 29 5 Győrffy István - egykori tanára a makói gimnáziumban - szomorúan fogalmazta meg 1931. december 2-án bekövetkezett halála után: „Milyen fájdalmas, hogy azt a sok összehalmozott tudást mind magával vitte, mielőtt leírhatta ,.." 29 6 Borotvás Dezső (1844-1897) kórházigazgató 1844. március 24-én Hódmezővásárhelyen született. Budapesti egyetemi tanulmányai után asszisztens Balassa János, majd 1868-tól Kovács Sebestyén Ede sebész, egyetemi tanár mellett a Rókus Kórházban. 1872-ben letelepedett Makón és feleségül vette Sarkadi Nagy Esztert, akitől kilenc gyermeke született. 29 7 Még ebben az évben városi orvossá és kórházigazgató-főorvossá nevezték ki. Részt vett az 1872-73-as kolerajárvány elleni küzdelemben, amiért a magyar kormánytól elis­merő oklevelet kapott. 29 8 Hivatalos munkája mellett széles magánpraxist folytatott, vala­mint városi és megyei képviselőként a helyi közélet fontos szereplője volt. 29 9 1 8 8 3-ban alapítója volt a Színügygyámolító Egyesületnek, a Makói Vadásztársaságnak. 30 0 Alelnöke az 1882-ben létrejött ipartanodai bizottságnak, miután Trefort Ágoston külön leiratban szólította föl a várost az iparostanonc iskola létrehozására. 30 1 Borotvás Dezső kedvelte a sportot. A Makói Tekéző Egyletnek 1885-től elnöke, a Makói Torna Egyletnek 1886-tól orvosa volt. 30 2 A legkomolyabb tevékenységet azonban az 1887. március 20-án alakult Makói Gazdasági Egyesületben fejtette ki, amelynek elnöke volt. Szerinte: „Mi magyarok, s különösen az Alföld lakói, első sorban is gazdálkodó nemzet vagyunk, iparunk csak most kezdi bölcső korát élni, még nálunk jó ideig a föld lesz az, melynek a teher zömét hordoz­nia kell. Más felől szemben állunk a világversennyel, mely a tudományt zsoldjába hajtva, iparkodik, tör előre, aki ma egy helyben megáll, elsöpörtetik. Ma már nem elég csak dol­gozni, ma már a gazdának is folyton tanulnia kell." Az elnökségről az egyesület első tiszt­újító közgyűlésén betegsége miatt mondott le 1890. február 23-án. 30 3 Borotvás Dezső rendkívüli népszerűségnek örvendett a városban, nemcsak a bete­gekkel való lelkiismeretes foglalkozás miatt, hanem azért is, mert kiváló borász volt, és szívesen kínálta barátait. Rácz Sándor borászati- és gyümölcsészeti vándortanár is elége­29 5 Csanádvármegye tíz évvel i. m 61. 29 6 Győrffy István: Dr. med. Bálint Nagy István. = Acta Biologica. 1932/2. 29 7 Bálint Nagyi: Kolerajárványok i. m. 105. p. 29 8 Bálint Nagy I: Kolerajárványok i. m. 105. p. 29 9 Maros 1897.okt.21. 30 0 Rozsnyai János: Egyletek, körök, egyesületek In. Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk Szabó Ferenc. Makó, 2002.50. 30 1 Tóth Ferenc: Oktatás. In. Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk. Szabó Ferenc. Makó, 2002.373-374. 30 2 Tóth Ferenc: A művészetek és a sportélet In. Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk Szabó Ferenc. Makó, 2002. 444^45. 30 3 Forgó Géza: A Makói Gazdasági Egyesület története. Makó, 1996. 6. p. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom