Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)
A hagymaszövetkezet történetének első szakasza 1906. június 30-án zárult le, mikor bejelentették a városi tanácsnak, hogy kereskedelmi üzletük folytatásával ezen a néven teljesen felhagynak és átalakulnak részvénytársasággá. 1 3 A szövetkezet június 30-i fordulónappal elkészítette mérlegét, zárszámadását s azt a Makói Újság 1906. december 16-i számában a december 30-i évi rendes közgyűlésre szóló meghívóval együtt közzé is tette. A mérleg szerint a szövetkezetnek az Arad-Csanádi Takarékpénztárban van 27 063,64 K betétje, a pénztárban 7 926,25 K készpénze, adósaitól van 2 319,96 K követelése, leltári javakban pedig 474,39 koronája. A szövetkezet által kibocsátott 957 db 20 koronás üzletrész összértéke 19 140 korona, tartaléktőkéje pedig 26 860,17 K, ez mindösszesen 46 000,17 K volt. Elszámolt a szövetkezet az éves kiadásokkal és bevételekkel is. E szerint tisztviselői fizetésére, házbérre, kamatokra, jutalékokra és egyéb költségekre összesen 17 874,35 K adott ki, míg államsegélyből, fuvardíj visszatérítésből, kövezetvám visszatérítésből, árujövedelemből 9 658,42 koronát vett be. Az évet tehát 8 215,93 korona veszteséggel zárta. A szövetkezet felügyelő bizottsága a mérleget megvizsgálta, elfogadta és javasolta a közgyűlésnek, hogy a szövetkezet feloszlását fogadja el. A szövetkezet évi rendes, ám egyben utolsó közgyűlése a városháza tanácstermében mondta ki a feloszlást 1906. december 30-án délelőtt 10 órakor. Ekkor azonban már javában működött a jogutód, a „Hagymarészvénytársaság". A részvénytársasággá alakulás indokát a részvényjegyzésre történő „Felhívás"-ban az alábbiak szerint olvashatjuk: „.. .a szövetkezeti forma nem alkalmas azon fontos kereskedelmi érdekek kielégítésére, melyek ezen termények forgalmazásához fűződnek" és „a részvénytársaság, az üzleti élet gyors alkalmazkodásának, az egyéni tevékenységnek szükséges korlátlanabb teret nyújthat." 1 4 E fogalmazás már sejteni engedi, hogy a hat évvel korábban, az alapítólevélben oly szépen körvonalazott célok, a kistermelők szövetkezés általi felkarolása, hogyan alakult át a részvényesek üzleti vállalkozásává. Akkor azonban e szépen fogalmazott, s a kistermelőket elkápráztató körmondatok mindezt még eltakarták. A részvények jegyzésére mozgósító felhívás aláíróit végignézve nem lehet kétségünk a részvénytársaság céljait illetően. Báró Gerliczy Ferenc földbirtokos, dr. Návay Lajos országgyűlési képviselő, földbirtokos, zombori Rónay Ernő oszággyűlési képviselő, földbirtokos, Tallián Béla valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, földbirtokos, Návay Tamás földbirtokos, Pollák Sándor kereskedő, szövetkezeti igazgató, Jankovich Lőrincz m. kir. jószágfelügyelő, Husztik Lajos takarékpénztári tisztviselő, Vertán István az „Arad-csanádi gazdasági takarékpénztár" makói fiókintézetének igazgatója, Fodor József és Koczka Sándor gazdálkodók voltak az alapító tagok. Az alakuló részvénytársaság 1906. május 17-én fordult a városi tanácshoz, mint elsőfokú iparhatósághoz iparigazolvány kiadásáért. Az engedélyt Pollák Sándor egy nap alatt megkapta D-23/1906 szám alatt. „Makói Hagyma Zöldség Kertészeti és Gazdasági Termény Kereskedelmi Részvénytársaság „néven. 1 5 A Hagymaszövetkezet üzleti tevékenységét június 30-án szüntette meg, s a következő naptól, július 1-től már a jogutód 1 3 MVL. Pm. h. i.: 16503/1906 1 4 OL. K. „Hagymaszövetkezet" 1915-50-139226 (85008/906) 1 5 MVL.: Pm. h. i.: 7336/1906 10
