Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)
Hagy marész vénytársaság működött. 1 6 Hogy a megszűnés nem mint ilyen simán, mutatja Molnár Imre Thököly u. 2182 sz. lakos kereskedelmi miniszterhez írt panasza a Hagymaszövetkezet feloszlását kimondó közgyűlési határozat ellen 1 7 1907 januáijában, illetve az, hogy még 1908 decemberében is vita volt a számvevőség és a megszűnt Hagymaszövetkezet jogutódja között bizonyos adóügyekben. 1 8 A Hagymarészvénytársaság éppen úgy, mint a Hagymaszövetkezet, elsődleges céljaként a Makón és vidékén termelt és az akkor már külföldön is általánosan is kitűnő minőségűnek elismert hagyma, burgonya és zöldségneműeknek (sárgarépa, petrezselyem, torma) kívánt jó és biztos piacot biztosítani. E tevékenységhez saját anyagi erején felült (100 000 korona alaptőke) meg kívánta szerezni az állam anyagi és erkölcsi támogatását is. Darányi Ignác földművelésügyi miniszterhez írt, államsegély iránti kérelmében 1 9 terveit ekképp vázolta fel az igazgatóság: A nagyszámú és szegény (s így kellő biztosítékot a bérbeadónak adni nem tudó) kishagymásoknak, olcsóbérü földeket kívánnak biztosítani. A társaság nagyban fog földterületeket bérelni, azokért az óvadékot is a részvénytársaság teszi le, s a kistermelőktől csupán a közvetítéssel járó tényleges kiadásokat kérik meg. A kistermelőket a részvénytársaság ezen felül olcsó hitellel és vetőmaggal is kívánja majd segíteni. A makói hagyma jó piaca érdekében állandó képviseletet tart fenn a részvénytársaság Budapest, Fiume, Bécs, Prága, Lemberg, Graz, Olmütz, Triest, Varsó, Lodz, Berlin, Hamburg, Stettin, Düsseldorf, Antwerpen, München, Bréma, Nürnberg, Frankfurt am Main, Drezda, Köln, Mainz, Breslau, Zürich, London városokban és e városok nagyrészében állandó raktárt is üzemeltetni fog. Budapesten fióküzletet kívánnak létesíteni s ezzel kívánják elérni, hogy a közvetítő kereskedők kikapcsolásával a főváros lakossága első kézből olcsóbban, de a legjobb minőségű árút szerezhesse be. A jó piacpolitika érdekében a külföldi termőterületekről (Alexandria, Verona, Zittau, Quedlinburg, Znaim, Liegnitz) állandó információkat fognak beszerezni és így az ottani terméskilátásokról, eredményekről nyomban értesülni fognak. Gondot fordítanak majd a raktározás körülményeinek megjavítására, valamint a modern mezőgazdasági tudományok legújabb eredményeinek felhasználására. Mint új tevékenységet, meg kívánják indítani a baromfi nagyban való tenyésztését, és a hizlalt baromfi exportálását. E szép tervek felsorolása után a Hagymarészvénytársaság évi 12 000 korona államsegélyt és 200 000 korona kamatmentes kölcsönt kért. A kérelemben többször hivatkoztak arra, hogy az államsegély közvetve és közvetlenül a termelők, elsősorban a legszegényebb sorsúak javára fog szolgálni. A miniszter a segély iránti kérelmek elbírálásához minden esetben bekérte az illetékes főispán jelentését is. Návay Tamás főispán 1909 évi jelentéséből 2 0 tudhatjuk meg az alábbiakat. A részvénytársaság alakulásakor kibocsátott 1000 részvényből 207 részvényt 59 kishagymás, 456 részvényt 32 közép és nagybirtokos jegyzett, s a fennmaradó 337 részvényt az igazgatóság tagjai jegyezték, hiszen a társaság másképp a szükséges tőke hiányában meg sem alakulhatott volna. Az igazgatóság 11 tagjának kezében volt így a részvénytőke 33 %-a, a 32 közép és nagybirtokos kezében 45 %-a, míg az 59 kishagymás 1 6 MVL.: Pm. h. i.: 15966/1906 1 7 MVL.: Pm. h. i.: 1057/1907 1 8 MVL.: Pm. h. i.: 20061/1907 1 9 OL. K.: „Hagymaszövetkezet" 1915-50-139226(85008/906) 2 0 OL. K.: „Hagymaszövetkezet" 184-1915-50-139226 (65471/909) 11
