Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
Magyar részről gyűrűbe szorult a 10. gyalog-, a 12. tartalékhadosztály, az 1. páncélos és az 1. huszárhadosztály részei, a Billnitzer-csoport (1., 6., 7., 10., 13., 16., 24. rohamtüzérosztály részei), a Kozma-csoport (budapesti légvédelmi-tüzércsoport: I., 201., 206., 207., 208. légvédelmi-tüzérosztály, 52. páncélozott önjáró [Nimród] gépágyúszászlóalj), a különleges műszaki parancsnokság és alárendelt alosztályai (201., 202., 203. különleges műszaki-, 101. helyreállítózászlóalj), más műszaki csapatrészek (VIII., IX. utászzászlóalj, VI/2. utász-, 112., 153. kerékpáros utász-, VII., VIII. tábori pótutász-, 72/101., 72/106. nagyfeszültségű villamos akadályszázad, 134., 138., 401., 404. hadihídoszlop, 1/1-2., III/1-2. honi építő-, 101., 102. rohamcsónakszázad), a Budapest őrzászlóalj, öt csendőrzászlóalj (besztercei, galántai, pécsi, székelyudvarhelyi, zilahi), tizenkettő különféle üteg és négy különféle század. 4 7Korábban kezdték szervezni, de Budapest védelmére alakult meg az 1-2. egyetemi rohamzászlóalj, a rendőr rohamzászlóalj, a Prónay-különítmény és a Vannay-zászlóalj. Az ostrom során alakult meg öt területi és három „szakmai" harcoló hungaristaharccsoport (csepeli, zugló-kőbányai, belvárosi, buda-hegyvidéki, északpesti, illetve MÁV, BSZKRT, Posta), a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálat néhány különítménye (általában kerületenként egy, de pontos számuk nem ismert), s a budapesti csata idején építettek három páncélvonatot is. További fegyveres erőt jelentettek a kerületi kisegítő karhatalmi (KISKA) zászlóaljak, bár közöttük magukat "Kiskás" alakulatnak álcázó ellenálló csoportok is voltak, így a védők létszámához ezeket nem számoljuk hozzá 4 8 A német és a magyar alakulatok sem fegyverzetük, sem létszámuk tekintetében nem érték el a hadrendben meghatározott "kellálladékot", sőt harcértékük az elszenvedett veszteségek nyomán és a kellő utánpótlás hiányában folyamatosan csökkent (nem így az oroszoké). Ennek következtében napról-napra szűntek meg, illetve olvadtak egybe alakulatok. A harcok során az éppen "kéznél lévő" csapatrészekből rendre alakultak (majd szűntek meg) alkalmi harccsoportok, igen gyakran vegyes (németmagyar) állománnyal. Ilyen volt - többek között - a zömmel a II. kerületben harcoló Kampfgruppe Europa, vagy a Hamzsabégi úti vasúti 1 Hingyi László'. Budapesten bekerített alakulatok (in: Lexikon) 58.o.; Ungváry 67.o. I s Hingyi László: Egyetemi rohamzászlóalj, Hungarista harccsoport, Páncélvonat (II.), Rendőrrohamzászlóalj, Vannay-kiilönítmény; Bernhardt Attila: Nemzetőrség; Opál Sándor: Prónaykülőnítmény (in: Lexikon) 88., 184., 363-364., 383., 462-463.; 338.; 373.o.; Ungváry 88-97.0. 53
