Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
töltés vonalán küzdő "Drei Eck"-csoport. Budapest védői között a magyar és német katonákon kívül kisebb számban képviseltették magukat osztrákok, norvégek, lengyelek, ukránok (kétszeresen is: a Waffen-SS katonái és upások), szlovákok (a Margitvonalat építő 1. szlovák műszaki hadosztály néhány katonája), oroszok, tatárok, elzászi franciák, finnek, flamandok, svédek. 4 9 Az Attila-III vonalon belül hat védőállást építettek ki. Az első reteszállás volt észak felől. Rákos vasútállomásnál vált el az Attila-III vonaltól, s a Rákos-patak déli partja mentén a Dunáig húzódott. A második teljes félkört zárt be, tulajdonképpen ez jelentette a csökkentett területű pesti hídfőt. A külső körút (Könyves Kálmán, Hungária, Róbert Károly körút) vonalában építették ki. A harmadik ennek reteszállása volt, arccal északnak. A Józsefvárosi- és a Keleti pályaudvar elágazásnál vált ki a másodikból, a Kerepesi útig a vasút, onnan az Aréna (ma Dózsa György) út, majd a Dráva utca vonalán húzódott a Dunáig. A negyedik ismét teljes félkört leírva a belső kerületeket védte. A Haller út - Orczy út - Fiumei út Rottenbiller utca - Szinyei Merse utca - Ferdinánd-híd - Csanády utca vonalában létesítették. Az ötödik a nagykörút, a hatodik a kiskörút mentén épült ki. E kettő már a pesti hídfő kiürítésének fedezésére szolgált. Megerődített támpontokat rendeztek be a Népligetben, a Kerepesi temetőben és a Városligetben.^ 1 A budai oldalon nem építettek ki előre berendezett védővonalakat. A hevenyészett védőállásokat december végétől, a harcok közben a Margitszigeten, a Ferenc-hegyen, a Törökvészen, Pasaréten, az Orbán-hegyen, a Farkasréti temetőben, a Sas-hegyen (e kettő a budai védelem kulcspontjává vált) és a Kelenföldi pályaudvartól a déli vasúti híd felé tartó vasút töltésén építették ki. A belső védőövet a Margit körút - Alkotás út - Kis-Gellérthegy - Gellért-hegy vonalában alakították ki. Arccal északnyugatnak reteszállás húzódott a Kékgolyó utca - Németvölgyi út - Mártonhegyi út mentén, illetve arccal délnyugatnak a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton. Különösen megerődítették a Műszaki Egyetemet, a Gellért-hegyet (Citadellát) és a Várat. 5 1 A budai oldalon azért nem építettek ki előre védelmi vonalakat, mert 4 9 Ungváry 71-72.0.; Az upásokat illetően: az Ukrajna függetlenségéért harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg (Ukrainska Povsztanszka Armija) néhány, a magyar 1. hadsereg eredeti csapatrészeivel idáig visszavonult partizánja (bővebben: Hadtudomány 1995/3.; Kárpátalja 1993/4.) 5 0 Tóth 205-206.o., Ungváry 119.o. 54
