Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - T. BERECZKY IBOLYA: Utak és lehetőségek - néprajz az általános iskolában

felsorolnunk ezeket. Talán folytonossága és a magyar népterület jelentős tájait befogó horizontja miatt két sorozatról kell szólni: az egyik a Gondolat Kiadó néprajzi kismonográfia sorozata, a másik a Magyar Népművészet sorozat. Ujabb népszerű összefoglalás Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz című munkája. Emellett még Balassa Iván: Lápok, falvak, emberek című, a Bodrogközről szóló kismonográfiáját említeném mint a Győrffy István és Szűcs Sándor, majd Kiss Lajos nevével fémjelzett, szinte szépírói ihletésű néprajzi munkák folytatóját. Legújabban számos folklór témájú kiadványunk illeszthető be az oktatásba is (Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp. 1981., Kerényi György: Magyar énekes népszokások. Bp. 1982., a határokon túlról Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét? Bp.-Bratislava, 1987.). Az általános iskolás korosztálynak szól Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző! (Bp. 1988.) című kiadványa. Szót kell még ejtenünk a Tankönyvkiadó Néprajz mindenkinek című sorozatáról sorozatszerkesztője Balassa Iván. (Csak zárójelben jegyzem meg; ismeretlen előttem, hogy hány kötete jelent meg, s folytatódik-e?) Tudomásom szerint az oktatásban is gyakran használt darabja a sorozatnak Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások című munkája (Bp. 1986.). E hosszúra nyúlt szemlézés után sajnos, mégis hiányérzetünk van: Mindössze három munkát tudunk említeni az elmúlt két évtized néprajzi irodalmából, amely kifejezetten diákok számára nyújt olyan néprajzi olvasmányt, amely egyben összefoglaló bemutatása is tudományunk múltjának. Ismerteti a legfontosabb sajátosságait, a kutatás céljait, és feltárja eredményeit. Nagy példányszámban és több kiadásban jelent meg Kósa László-Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra című kötete (Első kiadása Bp. 1973.), amelyet ma is először adunk a néprajzzal megismerkedni kívánó diákok kezébe. Sajnos, nyilvánvalóan kevesebb érdeklődőhöz jutott el Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek című kötete (Néptáncosok könyvtára. Bp. 1982.). Hiánypótló munka, az általános iskolás diáknak is érdekes olvasmány Liszka József könyve, amely a Madách Kiadó gondozásában Ágas-bogas fa címmel jelent meg 1986-ban. Szerzője nem könnyű feladatra vállalkozott, amikor úgy kívánt néprajzi ismereteket adni - közérthetően -, hogy közben a Kisalföld néprajzi képét is megrajzolta általános iskolás korú olvasóinak. A mindennapi életünkbe ágyazottan a napjainkig élő hagyományokat mutatja be a szerző, s ezzel a kultúra folytonosságának, s a folytonosságon belüli változásnak a jelentőségére mutat rá. Nem távoli, mai világunktól fényévnyi távolságra lévő, gyökértelenné vált archaikumokról szól. Nem véletlenül időztem hosszasabban Liszka József munkájánál, hiszen írását egyfajta mintának, lehetőségnek érzem, amely korunk általános és középiskolai diákjait múltjuk értő és értékelő megimerésére készteti. 105