Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

Csatlakozások: Aradon a) a m. k. államvasutak tiszavidéki és erdélyi vonalához, b) az arad—körösvölgyi vasúthoz, c) arad—temesvári vasúthoz, d) Kétegyházán a m. k. államvasutak tiszavidéki vonalához, e) Szőregen a szab. osztrák—magyar állam vaspályához. 0 0 1883. január 6-án 11—12 óra között gördült be Makóra az első vonat. 5000 ember szájából hangzott fel az „éljen". A Maros cikkírója lelkes hangon állapítja meg: Makó „felvétetett a világforgalom hálózatába ... a szöghöz kö­töttség véget ért." 6 1 Két évtized múlva épül ki a Hódmezővásárhely—Makó-Újváros—Apát­falva vonal. Átadása 1903. április 25-én történt. A makói hagyma a világkiállításon Az 1873. évi bécsi világkiállítás megszervezése lenyűgöző méreténél fogva igen tiszteletre méltó vállalkozás volt. Pl. a kiállítás időtartama fél esztendő (május 1—október 31). Fendt Antal vándortanár hívta fel a polgármester figyelmét, hogy Makó város jövőjére nézve milyen nagy horderejű lehetne, ha kerttermékeivel a kiállí­táson képviseltetné magát. 6" Bánfy József elnökletével létre hoztak egy 16 tagú — részben termelőkből álló — kiállítási bizottságot, mely úgy döntött, hogy a város termékei közül a zöldséget, hagymát és az eltartható szőlőfajokat állít­tatja ki. Már a bizottság megalakulása előtt — a falragaszon közzétett hirdetés fel­hívására — többen jelentkezési íveket töltöttek ki, így Kurusa Mihály petre­zselyem, gyökér, sárgarépa, vereshagyma, fokhagyma, paprika, Gebe Miklós és Török Imre különféle friss zöldség bemutatására. 8 3 Végül is a következő sze­mélyek az alábbi termékekkel vettek részt a kiállításon: „Török Imre, Zinhóbel Pál, Nagy Mihály, Szűts Ferencz jó kecskecsöcsű szőlőfajokkal, részint szép foghagymával és zöldséggel. — Görbe Miklós és Bárányi Mihály kitűnő szép­ségű vereshagyma, foghagyma részint zöldséggel, Körös Mihály szép zöldség­gel, Tóth István magról termett és mégis nagyranőtt vörös lilaszínű vörös­hagymával." 6 4 A brüsszeli világkiállítás magyar részének rendezője, Ordódy Lajos, az Országos Gazdasági Egyesület igazgatója 1888. január 25-én levélben keresi fel a Gazdasági Egyesületeket — közte a Csanád megyeit is — kérve, hogy leg­alább V2 m 2 területet vegyenek igénybe, ugyanis a magyar mezőgazdaság be­mutatására fenntartott 50 m 2 teret képtelen kitölteni. Nem kevesebb mint 17 m 2 területre még nincs jelentkező. A helyi Gazdasági Egyesület lakonikus válasza szerint a kiállításra „nem mutatkozik vállalkozó". 6'' Néhány nappal a jelentkezési határidő lezárása előtt Ordódy újabb levelet küld Makóra, de ezúttal a Városi Tanácshoz címezve: 6 0 Magyar Vasúti Évkönyv 1883/84. VI. évf. 153. 1. 6 1 Maros 1883. január 7. 6 2 MVL Polgármesteri Iratok 1873. 3441. 6 3 Csanád Megyei Gazdasági Egyesület iratai 1872—77-es csomó. 6 4 MVL Polgármesteri Iratok 1873. 3939. 6 5 Csanád Megyei Gazdasági Egyesület iratai 1885—87-es csomó. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom