Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
„A Pester Lloydban ma olvasom azon óriási forgalmat, a melyet hagymával Makó tett. Nem találná helyén a tisztes tanács, hogy a városnak ezen világ forgalmi jelentőséggel bíró termelése a brüsszeli világkiállításon is manifestáltatnék. Még egy hétig van idő a bejelentésre. Kérem, uraim, tegyék meg városuk érdekében, de hazánk dicsőségének emelésére is e kiállítást. Szíveskedjenek hagymájukból egy garmadát kiállítani, és pedig egy garmada vöröshagymát és egy garmada foghagymát. Ennyi legyen az egész kiállítás, erre jön egy felirat, a mely megmondja magyar, német és francia nyelven, hogy e város ilyen hagymából képes ennyi meg ennyi vagonnal szállítani évenkint. Két • méteren a kiállítás elférne, esetleg 1 • méteren is. A térdíj 40 forint négyzet méterenkint s ebbe az összes költségek már belevannak értve. Kérem sürgős értesítésüket." 3® Major Miklós polgármester azonnal felismeri, hogy a brüsszeli világkiállítás milyen óriási jelentőségű lehet a makói hagyma jövőjét illetően, hiszen ez által „a világ összes országaiba ismeretségre tenne szert", sőt azt is reméli, hogy a „nagyobb kivitel és forgalom által az árak folyton szilárdan tartanák magukat, s ez által a makói hagymatermelők és kereskedők biztosabb jövedelemnek és nyereségnek örvendhetnének". 1" A polgármester azonnal utasítja a városi hajdúkat a termelők és kereskedők összeírására. E névjegyzék alapján március 10-én 9 órára 70 személyt megbeszélésre hív meg. ,i H Az Ordódy Lajosnak küldött válaszlevélből tudjuk meg, hogy a „város hagymatermelői közül többen a legnagyobb készséggel ragadják meg az alkalmat, hogy terményükből két garmada hagymát t. i. egy garmada fog- és egy garmada vöröshagymát kiállíthassanak." 6 8 A makóiak üzleti szellemére jellemző, hogy hajlandóak lennének magukat egy itteni egyén által is képviseltetni, de erre nem kerül sor. Hangot adnak azon óhajuknak is: „minthogy ezen kiállítási áru nem az egész város, hanem a szegényebb néposztály által termeltetik, mi mint kiállítók kívánjuk, hogy a makói kertészek cím adassék a kiállított árunknak." 7 0 A makói hagymatermelők számára a legfőbb gondot a kiállítás időpontja okozza, ugyanis a meleg időjárás nem igen teszi lehetővé a hosszabb szállítást — exportálni augusztus 20-tól március végéig szoktak —, mivel a melegben a hagyma csírázásnak indul és megromlik. Ezért a gondosan csomagolt árut csak a legutolsó határidőben kívánják feladni, és a lassú tengeri szállítás helyett vasúton gyorsáruként küldik el. A kiállítás szervezője Szőke István hagyma- és zöldségkereskedő, résztvevői Kardos Petykó, Fekete Péter, S. Nagy János, Gebei István, Kardos Sámuel, Kocsis Bálint és Gyenes András. A szállítmányt április 13-án adják fel, de a kiállítás csak június 2-án nyílik meg. A csomag kibontása és az áru elhelyezése a kertészek kívánságának megfelelően történik. A kiállítás első hat hetében hagymánk keményen állja a nyári hőséget, de azután bekövetkezik, amit előre látni lehetett. Ezért Ordódy újabb szállítmányt kér, de ennek teljesítése avas hagymából már lehetetlen. A zsűri számunkra a legrosszabb időpontban — július 25—augusztus 10 között — működik. Nincs tudomásunk róla, hogy valami helyezést elért volna hagymánk. Ha az erkölcsi siker el is marad, de a nyugati kereskedelem felfigyel termeivényeinkre. Valószínűleg Szőke István az új hagymából küldött még egy szállítmányt, és ennek tudható be az első kereskedelmi érdeklődés: 6 B MVL Polgármesteri Iratok 1888. 2827. 6 7 Uo. 6 8 Makói Hírlap 1888. március 15. 6 8 MVL Polgármesteri Iratok 1888. 2827. 7 0 Uo. Kiemelés a szerk.-től. 75
