Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
Singer I. (Kiállítási iroda) A magyar részleg hivatalos kereskedelmi képviselője Brüsszelben 1848. augusztus 21-én Tekintetes Polgármesteri Hivatal Makó Megbízásom van arra, hogy megérdeklődjem, mi az ára a vöröshagymának vagontételben; kérem pontos értesítésüket, mibe kerül a fuvardíj és a vám idáig; egy nagyobb üzlet megkötése van kilátásban. Minden fajta burgonya nagybani árát is kérem közölni, ha tudnak szállítani. B. válaszukat várva vagyok tisztelettel: Singer I. 7 1 A Városi Tanács mint erkölcsi testület a szállításba már nem bocsájtkozik, a céget Szőke Istvánhoz utasítja. A polgármester utasítására 1888. március 9-én készült összeírás 363 hagymatermelő és 48 hagymakereskedő nevét tünteti fel. A városi hajdúk az összeírást igen felületesen végezték, ugyanis 49 név kétszer szerepel, így a hagymatermelők száma 314-re csökken. A kimutatás korántsem lehet teljes, hiszen Kiss Mihály városi hajdú megjegyzi, hogy „ezek között, aki legtöbbet termel 1 hold vagy 1 és fél hold." 7 2 Az 1889—90. évi hivatalos kimutatás szerint 1008 kat. holdon termelnek Makón hagymát, 7 3 vagyis a termelők száma ekkor már elérhette a 600—700 főt. Sajnos, az összeírásban szereplő hagymatermelők pontos vagyoni helyzetét megállapítani nem lehet, de az adófizetés összegéből bizonyos támpontokat kaphatunk. Mindenekelőtt kiderül, hogy a hagymatermelők még mindig kevés földdel rendelkeznek. A városban földtulajdonnal bíró személyekre eső földadó összege átlagosan 9,86 forint, a hagymásoké 6,20. A kimutatásban szereplő hagymatermelők közül 40 személynek nincs saját háza, de ugyanakkor 99 hagymakertész az 1 forintos átlag helyett 3 forint házosztályadót fizet, vagyis lakóházuk magasabb színvonalúnak tekinthető. 7 4 A makói hagyma hírneve egyre öregbül. Zimony polgármestere Makót „az alföldi zöldségtermesztés Mekkájá"-nak nevezi. 7 5 A Maros cikkírója szerint pedig Makó nevezetességei: a nagyfejű hagyma, a púpos kenyér, meg a túrós lepény. 7 6 Feltűnést keltő cikk jelent meg Makó százezrei a hagymatermesztésből címmel 1888-ban a Gazdasági Lapokban. „Hogy a mostoha viszonyok között is meg lehet élni, ha elvetve a régi more patrio rendszerét, termelünk azt, a mit keresnek, úgy, a hogy keresik s a mire talajuk kiválóan alkalmas, feltűnő példaként állítjuk olvasóink elé Makó városát az ő igazán nagy vagyont érő hagymatermesztésével." 7 7 Vajda Gyula földbirtokos, a Gömö-Kishont megyei Gazdasági Egyesület titkára az egylet megbízásából nyomban levelet írt a polgármesterhez és behatóan érdeklődik a hagymatermelés módjáról, hasznáról, hogy ők is meghonosíthassák. 7 8 7 1 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. 2827. A levél Búzás László helytörténeti kutató fordítása. 7 2 Uo. 7 3 MVL Polgármesteri Iratok 1890. VI. 311. 7 4 Adófökönyvek 1888. 1—7. kötet. 7 5 MVL Polgármesteri Iratok 1888. VI. 233. 2827. 7 6 Maros 1891. augusztus 30. 7 7 Gazdasági Lapok 1888. 40. évf. 15. sz. 175. 1. 7 8 Makói Hírlap 1888. november 22. MVL 1888 717. 76
