A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Szűcs Judit: Ártéri és hullámtéri haszonvételek, gazdálkodás Csongrád határában

először a bökényi földeket vették el a Tiszától. Én már legkisebb gyermekkoromtól fogva emlékszem a bökényi töltésre és a mellé ültetett fűzfa erdőre."

77 A belsővárosiak a lecsapolás előtt is művelték a magasabban fekvő részeket, majd a lecsapolás után is ők termeltek elsősorban veteménynövényeket. Néhány tanyát is építettek. Egy 1896-os leírásban már „termékeny rónaként" szerepel, amely kerti vetemények termelésére alkalmas.

78 A termékeny öntéstalaj jó termést adott: Itt mi százötven kvadráton többet termeltünk, mint mostan egy holdon. Itt a leglelke földje volt, Bökény meg a Kisrét. Itt lehetett legjobban termelni. (Maszlag István) A csongrádi cukorgyökeret (a fehérrépa vagy petrezselyem gyökér nemesített, édes változatát) a bel(ső)városiak a Bökényben termelték. Szepesi Istvánné Szántai Kis Erzsébet, kisréti gazdalány szerint annyit eladtak belőle, hogy földet, házat tudtak az árából vásárolni. Kotogánné Eke Erzsébet (1914-1984) halála évében, nagyszülei gazdálkodására emlékezve mondta el a következőket: Belsővároson kisgazdának számított az, akinek legalább 1 hold bökényi és 1 hold kisréti földje volt. A bökényi egy holdon ők krumplit, cukorrépát, takarmányrépát és kukoricát termeltek. A belsővárosi ház kertjéből tavasszal zöldhagymát, salátát adhatott el, nyáron petrezselyem és édeshagyma magot termelt. A kisréti egy holdon búza és kukorica lett, amit nem kellett naponta gondozni. A halászok az ártéri haszonvételek több formáját kihasználva tudtak megélni. Vásároltak is réti földeket. Maszlag János önéletírásában említi, hogy apja a Mentettrétben 10 házrészt vett halála előtt.

79 Az ártéri földek legalacsonyabb részeit ingyen művelhették, de a termelőszövetkezeti tulajdonba vételkor ezek használatát is megszüntették. Az egyik ilyen földterület a Tisza árterében, a Körös-torok közelében volt, a másik a Györfös erdeje és a szőlőskertek közötti lapos rész. A lapos alján folyt a Kása-ér.

80 Török István halász felesége, Hopp Mária (sz. 1933) ez utóbbi területet a rendszerváltás után visszaszerezte, egy részét maga műveli. Krumplit, babot termel, néhány öreg gyümölcsfa és kevés szőlő is van a kis parcellán. A Tisza, miután délre, Szentes felé fordul, újabb kanyart vet nyugatra. Ez a kanyar a vízszabályozás után a kanyar levágásával (hivatalosan a 84. átvágással) Kisrét néven Csongrád határának része lett. A nyugatra kanyarodó Kis-Tisza ágban van az Aranysziget. A Tisza szabályozása előtt működött Serház-zugi komp helyén, a szabályozás után épült bürhídon lehetett (és lehet napjainkban is) az Aranyszigetre és a Kisrétbe átmenni. Mindkettő bejáratánál, a híd mellett állt a csősz kunyhója. Gyalog és kocsival is mindenki itt járt be. Ásott kutak adták a vizet az itt gazdálkodóknak. A Kisrét kisparcellákra, 1 kisholdra (1200 négyszögöl) vagy félholdra (600 négyszögöl) osztott terület volt. A 20. század első felére 20-25 tanya épült. Az Újhelyi Nándor 10 holdas gyümölcsöse, tanyával a legnagyobb lehetett, Bagossi József borkereskedő 4 holdas szőleje szintén a nagyobb birtokok közé tartozott. Gyakori volt a 2-3 holdas gyümölcsös is.

81 77 Váry 1974. 108. 78 Sövényházy 1896.4. 19 Maszlag emlékiratának kézirata 5., 20., és 21., illetve Szűcs J. 2005./2 76. 8

" A hely neve, jelölése eltűnt az emlékezetből. Deák József az 1970-es években gyűjtött földrajzi nevek között nem említi. 81 Nagy 2000.