A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS Edit: Kilencvenhat magyar hadifogoly százharminchárom el nem küldött levele 1944 decemberéből
írta meg és kérését, felesége jutasson élelmet számára. Néhány nappal később, már az újabb hírt, elszállították valahova Oroszországba, fogalmazta meg. 11 Mind a keltezésekből, mind a levelek tartalmából egyértelmű, hogy a katonák többsége a novemberi harcokat követően, zömmel november 22. és 27. között Csepelen, illetve az ehhez közeli Tökölön, Szigetújfaluban, Makádon esett fogságba. 12 Fogolyként valamennyi levélírónk Kecskemétre, a törvényszéki palotába került. Az épületen belüli elhelyezésükről, esetleges mozgási lehetőségeikről nem tudunk. Egyrészük minden bizonnyal a fogdában, illetve a börtönben volt. A fennmaradt levelek között azonban szép számmal akadnak olyanok, amelyeket eredeti bírósági iratokról levágott, letépett papírdarabra írtak, sőt két levélírónk írógépet használt. A szövegekben található gépelési és helyesírási hibák alapján egyikük sem lehetett gyakorlott gépíró, különösen nem Sz. J., aki szinte szóköz nélkül és csupa nagybetűvel írt. 13 Mindezekhez az „eszközökhöz" feltehetően a börtön megtelése után az egyes irodákba, esetleg az irattári helyiségekbe vagy azok közelébe történő beszállásolásuk folytán juthattak a foglyok. Viszonylag kevés saját levelezőlapot (33) használtak, valószínű, hogy egy részük már hosszabb ideje lehetett katona, lapjai elfogytak, a többiek, az „újoncok" pedig bevonulásukkor nem gondoskodtak ezekről. A lapok közül 24 tábori, 9 egyszerű postai levelezőlap. Ez utóbbiak közül 8 a Budapesti Állami Nyomdában készült, előrenyomtatott, 18 filléres bélyeggel ellátott, 1 bélyeg nélküli, ezt Kecskeméten az Ábrahám nyomda nyomtatta. Felhasználója, K. A. nagykőrösi illetőségű fogoly, feltehetően még otthonról hozhatta magával. A tábori postai lapok közül 2-ről nem lehet megállapítani, hogy hol és mikor készült, 22 a M. kir. Állami Nyomda terméke, 5 rózsaszínű 1943-ban, 17 zöld 1944-ben került forgalomba. Mindkét utóbbin szerepel egy-egy háborús jelmondat: „Magyarország jövő békessége és felvirágzása a szovjetoroszországi harcmezőkön dől el" (1943), „Magyarország kitartása és áldozatkészsége teszi győzelmessé fegyvereinket" (1944). A levelezőlapokkal megegyező (142*102 mm) vagy hasonló méretű papírra 55 levél készült, 29 a levelezőlap méreténél kisebb fecnire, ez utóbbiak átlagos mérete 75-80*130-140 mm, közülük a legkisebb 80*90 mm-es. Mindössze 16 levelet írtak A/4-es vagy ennél nagyobb méretű papírra. A papírhiány miatt 13 rendhagyó, „közös" levél is született. H. M. levelének végére M. J. írt utóiratot: „Ha lesz alkalom irjon B. K.-nak Lánycsók M. J." B. G. feleségéhez írott levelének utolsó mondatát: „Kérem aki megtalálja értesítse családomat"; két társa fejezte be: „és az enyémet is H. F-né Bp. és T. J-né Bp.". H. F. és T. J. feltehetően egyet len tábori postai lappal rendelkeztek, ezt közösen írták meg. Az egy papírra írott közös levél egy másik formáját valósította meg P. J. és K. I.: a rendelkezésükre álló papírt megfelezték, és önálló leveleket írtak. 14 S. J. és P. J., ületve S. J., P. J. és K. J. közös levelét feltehetően S. J. írta a megtalálóhoz, miután ugyanarra az egy címre kérték mindannyian a feladást, valóit K. J. [1.1.-1.2), K. P. P. (2.1.-2.4.) 12 A helyszínt illetően még előfordul a Pest alatt, Budapest alatt meghatározás. Korábban mindössze hárman estek fogságba, hely megjelölése nélkül november 9-én, 14-én, illetve egy katona november 18-án Pécelen. Későbbi időpontban, november 29-én egy levélíró Sárit említi. 13 Lásd P. J. (.9.1.-9.5.) és Sz. J. (8.) leveleit. 14 H. M. (12.), B. G. (13.), H. F. és T. J. (14.), P. J. és K. I. (15.)
