Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Lengyel András: Balázs Béla levelei Juhász Gyulához

jává. Törődj vele egy kicsit. Hiszen tudtommal eléggé tetszenek neked verseim. Hát írj róluk és irass róluk a váradi lapokban. Aztán a könyvkereskedők rakják ki a kirakatba, mégpedig ne csak egy példányt. Hegedűs biztos kapott a Nyugattól példányt. Üdvözlöm és az ő jóindulatába is ajánlom. - Téged pedig arra kérnélek, hogy írj valamelyik szegedi lapba is kritikát róla, minél hamarabb. Furcsa város az a Szeged. Ilyenkor sül ki, hogy nincs benne egy emberem sem. Mért is szeretjük olyan nagyon. Hát írj Gyula és gyertek fel mégis, hogy beszélhessünk megint bis becsületes szegedi módon. - Viszontlátásig üdvözöl barátod Herbert. Autográf levél, a boríték nem maradt fönn. Keltezetlen. Jelzete: PIM V. 3993/2/19. A levél datálása bizonytalan, a legvalószínűbb az, hogy 1910 novemberéből való. A könyv, amelyet e levél tanúsága szerint Balázs elküldött Juhásznak, A vándor énekel lehet: ennek kitépett címlapja, a szerző ajánlásával a Kilényi-gyűjteményben fönnmaradt: „Juhász Gyulának, öreg baráti és bajtársi szeretettel: Balázs Béla Budapest, 1910. november" (JGYÖM 5:658). Tibor Ernőtől: A Holnap egyik festőművész tagjától; a „feljöttök" itt nyilván A Holnap gárdájára vonatkozik. - Verseimet kiadtam: itt nyilván A vándor énekel kötetről ír Balázs. - most darabot írok: Mivel művei megírása és megjelenése időben erősen szétválik, jelenleg nem mondható meg, melyik művét emlegeti itt Balázs Béla. - Komisz város ez: ti. Budapest. - elküldtem neked könyvemet: A vándor énekel-t; vö. a datálás során mondottakkal. A könyvről egyébként Juhász Gyula nem írt. - Hegedűs: Hegedűs Nándor nagyváradi újságíró, szerkesztő, a Szabadság szerkesztőjeként nyilván recenziós példányt kaphatott a kiadótól. 17 Kedves Gyulám, Beszéltem Ransburggal és ő hajlandó szonettjeidet kiadni! A Gemmák és hermákat. Beszéltem Babitscsal, aki pedig nagy örömmel írna előszót hozzá, ha te is úgy akarod. Azt gondoltam ugyanis, hogy ehhez a gyűjteményhez neki van inkább hozzászólása. A másik kötet elé aztán én írok majd. Küldd el hát rögtön a szonetteket címemre. Valamennyit! A Vasárnapi Újság-belieket is (A biedermeyer óra! stb.). Októberre kijön. Hogy mint vagy? Én most darabom próbáit nézem. Úgy látszik, szép valami lesz belőle. Nem felejtem el Gyulám, hogy te voltál az első, aki szerette ezt a drámát. Pedig rég volt, ugye? írj! Ölel barátod Balázs Béla. Bp.I. Zsolt utca 11. Autográf levél, a boríték nem maradt fönn. Keltezetlen. Jelzete: PIM V. 3993/2/20. A levél datálása bizonytalan, a Juhász Gyula verseskönyvének kiadására vonatkozó utalások alapján talán 1913 szeptemberi levélről van szól. Ransburg: Ranschburg Viktor (1862-1930) könyvkiadó, 1891-től az Athenaeum kiadói főnöke, 1903-tól 1919-ig ügyvezető igazgatója, ez időben a Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő könyvsorozatnak, a Modern Könyvtárnak is kiadója. - Gemmák és hermákat: Juhász Gyula Gemmák és hermák című verse a Nyugat 1909. I. félévi kötetében, a 409. lapon jelent meg. Ez a vers lett volna a kötet címadó darabja, de ilyen című Juhász-kötet végül nem jelent meg. - Babitscsal: Babits Mihály a régi baráti kör tagja volt, ekkor már elismertebb, sikeresebb költő, mint Juhász. Az előszó megírására nem került sor, Babitscsal Balázs erről nyilván egy személyes találkozásuk során tárgyalt. - A másik kötet: erről a Juhász-kötetről nem tudunk közelebbit, ekkoriban nemhogy két verskötete, de egy sem jelent meg. Verseit a Tevan cég csak 1914-ben adta ki. -A biedermeyer óra: ilyen című verset a kritikai kiadás nem ismer. - darabom próbáit nézem: ez az utalás is az 1913 őszi keletkezést erősíti, hiszen alighanem Az utolsó nap című darabról van szó, amelyet a Nemzeti Színház 1913. október 3-án mutatott be. Erről a műről korábbi, A koszorú ügyében című cikkében (Független Ma34