Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Lengyel András: Balázs Béla levelei Juhász Gyulához

gyarország, 1913. febr. 2.) Juhász így írt: „Balázs Bélának ezenfelül van egy régen kész nagy és nagyszerűen megkomponált, minden olcsó hatástól mereven írtózó zenetragédiája, az Utolsó nap, amelyet hozzáértők [... ] mind csodálattal olvastak, de színpadra szintén nem került." „Az Utolsó nap szerintem egész drámairodalmunk egyik leginkább Nyugatra küldhető nagy drámája" (JGYÖM. 5:477). 18 Kedves Gyulám Sok idő elmúlt, hogy utoljára beszéltünk? Közben oda voltam háborúban. Íme neked is beszámolok róla. Ez a számadás 3 év óta az egyetlen kiadott könyvem. Holott azóta a Nyugattal is összeveszvén, lapom nincsen. Egyedüli hírességem, hogy „hazaáruló" lettem a Magyarország jóvoltából. Ha írnál valamit erről a könyvről, segítségemre volnál most. Mert már, hogy Babits után engem is megnyúzzanak, abba mégse nyugodjunk bele. (Arra kérlek, hogy akárhova írsz - Szeged és Vidéke, gondolom, vagy a Napló?) - küldj abból a számból két példányt. Hogy mint vagy Gyulám? Jobb otthon Szegeden? Én úgy elvonultam Pesttől és minden hozzátartozóktól Budára, hogy akár már hazáig mehetnék Szegedre. Üdvözlöm Szegedet. Én megvagyok, dolgozom. A darabom (Halálos fiatalság) játszani fogják talán végre mégis. De Bécsben biztosan esztendőre. Most regényt írok!!! Két kötetest, 2000 lapost!!! Ebbe bújok most a háború elől. Őszig ki sem nézek belőle Ölel régi barátod Balázs Béla Címem: Balázs Béla, Budapest I. Naphegy u. 19. Autográf levél, a Fővárosi / Pedagógiai Könvvtár/VIII., Mária Tcrézia-tcr 8. sz. fejléces levélpapírján; a boríték nem maradt fönn. Keltezetlen. Jelzete: PIM V. 3993/2/18. A levél valamikor 1916. április 7. és május 26. között íródott, valószínűleg májusban. E behatárolást az teszi lehetővé, hog)' a Magyarországnak a levélben említett cikke (Osztrák-Magyar hazafiság) 1916. április 7-én jelent meg, Juhász Gyula e levélre „válaszoló" méltató kritikája pedig a Szeged és Vidéke 1916. május 26-i számában. íme neked is beszámolok róla: ez a megfogalmazás arra vall, hogy e levélhez Balázs Béla mellékelte Lélek a háborúban című (1916) könyvét is. A levélben ugyanis a háborús élményekről nincs szó, a könyvre viszont explicit hivatkozás történik („Ez a számadás 3 év óta az egyetlen kiadott könyvem"), -„hazaáruló" lettem a Magyarország jóvoltából: Osztrák-magyar hazafiság. Magyarország, 1916. ápr. 7. 9. (A cikk közvetlen kiváltója Balázsnak egyik, A háború esztétikai veszedelme című írása volt.) - Babits után engem is megnyúzzanak: Babits ellen Játszottam a kezével (1915) című versének utolsó három sora miatt hírlapi hajsza indult, s Rákosi Jenőék támadása miatt ideiglenesen még gimnáziumi állását is föl kellett adja. Babits emlegetése itt alighanem Juhász baráti szolidaritásának fölkeltését (is) szolgálja. - Szeged és Vidéke: Juhász írása végül csakugyan itt jelent meg, 1916. május 26-án; újraközölve: JGYÖM 5:538-539. -Napló: Szegedi Napló, Szeged másik jelentős napilapja ekkor, főszerkesztője ez időben Móra Ferenc volt. Juhász ekkor nem volt munkakapcsolatban a Naplóval. - A darabom: A Halálos fiatalság könyv alakban 1917-ben jelent meg, a gyomai Kner Izidor cég kiadásában. - Most regényt írok: ez időben Balázsnak nem jelent meg regénye. 35