A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Lengyel András: A bibliofil Szalay József

1596,1540,1594,1545,1572,1735^42, stb. „A szépirodalmi gyűjtés kincse Zrínyi Miklós Adriai tengernek syrenája, a Zrinyiász első kiadása 1651-ből (Bécs). [...] Specialitása a szegedi szépíróknak szattyánba kötött kollekciója Dugonicstól máig. A készlet meghaladja a 150 kötetet. A magyar szépírók közül kiválók Bessenyey, Gvadányi, Csokonay, Petőfi első kiadásai. A külföldiekben Goethe, Heine első nyomtatásai, egy velencei 1566-beli illusztrált Orlando furioso Ariostrotól és Terentius Comaediáinak 1555. évbeli Aldus kiadása becsesek." A vallástudomény köréből, úgy vélte, fölemlítendő a „Lyra Postula 1488-ból, 3 kötet. Láncos biblia volt, mert a lánc kapcsa még most is megvan bőrrel borított fatábláján. És egy originális Luther nyomtatvány 1531-ből." De eldicsekszik ekkor a bibliográfiai „főművek" meglétével, „valamennyi Magyarországon megjelent [bibliográfiai] szakmunkával" stb. is. Gyűjteménye értékes része a magyar vonatkozású aprónyomtatványok sora is, így pl. a „József császár korabeli röpiratok, az 1848/49-iki szabadságharcra vonatkozó művek, röpiratok, felhívások, hadijelentések", amelyek-mint mondja - „százaival gyarapítják a gyűjteményt". „Ez utóbbiak közt Petőfi Talpra magyar versének első, Heckenast nyomtatványa valóságos díszpéldány." A szoros értelemben vett könyv- és aprónyomtatvány anyagon túl ekkor, 1912-ben már dedikált kötetei és kéziratai is voltak. Már ekkor ,,[k]ülönös érdekességnek" tartotta az „ún. intimus könyvek"-et, „amelyeket [...] a szerzők sajátkezű ajánlással láttak el. Ilyenek [ti. gyűjteményében] Strauss Dávid, Roosevelt, Pearcy, Forel, Wedekind, gr. Széchenyi István, gr. Andrássy Gyula, Vámbéry Ármin, Lévay József, Fraknói Vilmos, Ábrányi Emil, Plósz Sándor, Kenedi Géza, Ferenczi Zoltán, Bródy Sándor, Bartók Lajos stb. és az összes szegedi írók aláírásával ékesített könyvek." „A kéziratok s levelek közt igen érdekesek a Tömörkény István Barlanglakók színművének originálisa, Löw Lipótnak gr. Teleki László elhunytakor Czegléden tartott híres gyászbeszédének kézirata, Losonczy László naplója az 1843/44. évből s 100 darab költemény kézirata, az 1848/49-iki államférfiak és hadvezérek, továbbá a sok közül gr. Széchenyi István, Arany János, Gyulai Pál, Liszt Ferenc, Görgey Artúr, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Bérezik Árpád, Jászai Mari, Cholnoky Jenő, Mihalik József, Miksa mexikói császár, a Palatinus, I. Ferenc József, István nádor, Bolfras, Pálmay Ilka, Kiss József, Reményi Ede, gr. Zichy Géza, Herman Ottó, Herczegh Ferenc, Blériot, gr. Károlyi György, Fedák Sári, Berzeviczy Albert, Blaha Lujza, br. Bánffy Dezső, Lenau Miklós, Schlick generális, Csiky Gergely, Teleki Mihály (1863), gr. Károlyi Sándor, Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos Tódor, Endrődy Sándor, Rákosi Jenő, Darányi Ignác, gr. Csáky Albin, gr. Apponyi György, Návay Lajos, Hock János, Wekerle Sándor, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Haynald Lajos, Irányi Dániel, Wlassics Gyula, Tisza Kálmán, Tisza István, br. Fejérváry Géza, Thaly Kálmán, Lónyay Menyhért, Ráday Gedeon, id. Ábrányi Kornél, Trefort Ágoston, gr. Teleki József, Ady Endre s Ignotus levelei és autogrammjai." E gyűjtemény, nem kétséges, már ekkor értékes és érdekes gyűjtemény; Szalay okkal s joggal büszkélkedhetett vele. Néhány jellegzetessége azonban még jelzi sebezhetőségét. Megmutatkozik mindenekelőtt a „mindentgyűjtés" irreális s így szükségképpen bizonyos eklektikához vezető illúziója. Még keveredik benne egy tudományos célú, nemzeti látószögű praktikus házikönyvtár igénye egy öncélúbb, csakis a modern bibliofilia speciális kívánalmait kielégítő gyűjtéssel. Maga a gyűjtést vezérlő értékrend is eklektikus, és részben külsődleges. Értékrendjének erős, sőt domináns vonása a nemzeti kultúrát dokumentálni igyekvés, a hungarica-centrikusság, de ezt részben a nem magyar anyag, részben a magyar anyag egy rétegét illetően a fölszínes sikeresség és híresség szempontjai vezérlik. A valóságos értékrend biztos 87