A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Markos Gyöngyi: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykultúrában
, Jó Istenem azt add érni nékem Hogy szép hazám szabad légyen. Hozd rá a szabadság napját Aid meg a magyar hazát" (Maksa Mihály butellaverse) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykultúrában MARKOS GYÖNGYI (Makó, József Attila Múzeum) Az évfordulók — a kampány jellegű megmozdulások sokaságának ellenére — mindig jót tesznek egy-egy téma földolgozásában, fölkutatásában. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc folklór és tárgyi emlékeinek gyűjtésében ugyanez tapasztalható. Már az ötvenedik évfordulóra jelentek meg könyvek, kiadványok, amelyekben találunk a népéletre vonatkozó leírásokat, rajzokat, képeket, visszaemlékezéseket. 1 Ezek a kiadványok a 19. század végének politikai ellentmondásosságát tükrözik. A szabadságharc 100 éves évfordulója alkalmából széleskörű gyűjtőmozgalom indult emlékeinek felkutatására, elsősorban a folklór területén. Ennek eredményeképpen 430 faluból kb. 50 ezer adat érkezett be a budapesti egyetem Folklór Tanszékének adattárába. A népköltészeti alkotásokon kívül összegyűjtötték a kötetlenebb elbeszéléseket, emlékeket, adatközléseket, amelyek tükrözték a történelmi ismereteket, valamint az eseményekről alkotott véleményeket. Ennek feldolgozásaként jelent meg Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban című tanulmánya, illetve Dégh Linda önálló kötete A szabadságharc népköltészete címmel 3 . Meg kell jegyezni, hogy a tanulmányok magukon viselik koruk politikai szemléletét. Példaként Ortutayt idézem: „S ma már úgy emlékeznek vissza e száz esztendős időszakra, mint a megvalósult szabadság népe, ezért hasonlítják Rákosi Mátyás munkáját Kossuthéhoz, ezért tartják Kossuthot is a nép olyan vezérének, mint a nagy Sztálint." A szabadságharc 150. évfordulójára megjelent Hősök és vértanúk с könyv bevezetőjében Dömötör Ákos, a kötet szerkesztője a következőképp ítélte meg az 1952ben kiadott népköltészeti kötetet: „Dégh Linda, aki a folklór tanulmányozásában fontosnak tartotta a szociális szempont érvényesítését, a szabadságharc mondái közül azokat a szövegvariánsokat válogatta ki, amelyek esztétikai értéket képviseltek. EmiSzabadságharczunk emléke, 1848-1898, szerk.: Boross Vilmos; Ezernyolcszáznegyvennyolc, Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története képekben, szerk.: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor, Budapest, 1898. 2 Ethnographia LXIII. 1952. 3 Budapest, 1952. 4 Ortutay, 1952.306. 249
