Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
A Felgyő, Ünnös-tanyai avar kori temető 235 kerültek. Bóna István számos keleti példával igazolta e szokás ázsiai eredetét (BÓNA 1979, 29). A 197. sírban az íj vég és markolatcsontjai is előkerültek. A 215. sírban csak végcsontok, a 225. sírban pedig csak markolatcsontok voltak. Mindkét sír bolygatatlan volt. Nem dönthető el, hogy a hiányzó íjcsontok a sírba tett íjjak megrongálásával magyarázhatók-e, vagy pedig eredetileg sem volt az előbbi esetében markolat-, az utóbbi esetében karcsont merevítő. Három sírból származik nyílcsúcs: a 226. sírban egy, a 49. sírban három, és a 197. sírban négy volt. Az előbbi sír teljesen feldúlt, ezért a nyílcsúcs eredeti helyét nem ismerjük. A 49. sírban a nyílcsúcsoknak csak a tüskéje őrződött meg, melyek egymás mellett, a jobb térdnél feküdtek. Tegez. A 197. sírban a nyílcsúcsok csontlemezekkel díszített tegezben helyezkedtek el. A tegez viseleti helyén, a jobb combcsont mellett feküdt. Felakasztására a mellőle előkerült vasakasztó szolgált. A tegez szájperemlemeze sima, csak az egyik darab került elő. A széles torkolatlemezt a két szélénél futó, vésett vonalkeretben bekarcolt, egymáshoz kapcsolódó kerek mezőkben négy-négy tagból álló inda díszíti. A bemélyedő részek fekete festéssel voltak kiemelve, amely ma már csak foltokban maradt meg. A tegezcsontok legjobb párhuzamai a Kiskőrös, Pohibúj-Mackó-dülő 60. (TÖRÖK 1975, Fig. 5) és a Martonvásár-Gyermekotthon 6. sírból (ROSNER i960, 172. 4. ábra) Származnak. (VÖ. KISS 1997; STRAUB 1997; STRAUB 2006). Ezek a darabok Kiss Attila felosztásásban I./lc. altípusként (KISS 1997, 77), Straub Péternél pedig 10. motívumként szerepelnek (STRAUB 1997, 127). Kiss Attila a kora avar kori torkolatlemezek közé sorolta be őket (KISS 1997, 75-76), Straub Péter a leletösszefüggések alapján, a motívumok szeriációjával arra jutott, hogy a stilizált leveles indamotívumokkal szerkesztett szimmetrikus mintás martonvásári példány a közép avar kor első felére jellemző darabok közé tartozik (STRAUB 1997, 126127). A kiskőrösi tegezcsontok kíséröleletei ez utóbbi álláspontot erősítik, ugyanakkor kétségtelen a felgyői 197. sír kora avar jellege: felül nyitott karikájú, nagylemezgömbös fülbevalói és kelet-alpi-típusú szíjvége korai típusok! Sajnos a sírban fekvő férfi övét díszitő veretek olyan töredékes állapotban maradtak meg, hogy azok a datáláshoz nem használhatók. A felgyői 197. sírban lévő torkolatlemez díszítése szimmetrikusan elrendezett kettős csigavonalakból áll. A szimmetrikus elrendezés pedig kifejezetten a korai tegezek jellemzője (STRAUB 2006, 163). A felgyői szájperemlemez lekerekített felső vége is a korai tegezekkel rokon (STRAUB 1997,130). A tegezhez tartozott a közelében előkerült, szalagfonatos díszü csont szíjvég is. Kiss Attila hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek a — valószínűleg a tegezek zárásánál a bőr vagy textilszalag átfűzését segítő - kis csontlapok nemcsak a közép avar kori sírokban (tegezeknél) fordulnak elő, hanem megjelentek már a kora avar korban is, amint pl. a Jutás 130. (RHÉ-FETTICH 1931, 27, Taf. V. 4) és a Kölked-Feketekapu A. 21. sír (KISS 1996,25-26, Taf. 21. 12) mutatja. A fegyveres sírok közül a 49., 83. és 172. sírból nem állt rendelkezésre antropológiai anyag. A 197., 225. és 233. sírban aduitus korúak, a 215. és 226. sírban fiatal férfiak feküdtek. A 197. sírban fekvő mongolid, a 215. sírba eltemetett europo-mongolid típusú egyén volt. A 83., 197. és 215. sírok a temető legkorábbi temetkezései közé tartoznak, a 225. sír a későbbi fázisba tehető. A többi sírról keltező anyag hiányában nem dönthető el kronológiai helyzete. 6.3. Kerámia a sírokban A feltárt sírok számához képest a kerámiaedényt tartalmazó sírok száma igen csekély, mindössze csak 6 sírban (2,7%) fordult elő: két gyermek (32., 112. sír), két nő (42., 234. sír) és két férfi sírjába (41., 157. sir). 6 4 Az edényt tartalmazó sírok a temetőben elszórtan helyezkedtek el (5. térkép). Csak a 32. sírban volt az edény a koponya mellett, a többi esetben a lábakra, illetve a lábak végébe helyezték őket. A Duna-Tisza közén, a Felgyö közelében lévő avar temetők közül a gátéri (6 sír: 2,54%), a Szeged-Fehértó B. (5 sír: 3,8%), az ásotthalom-bilisicsi (1 sír: 4%), a csengele-feketehalmi (7 sír: 6%) és a szeged-makkoserdei (22 sír: 6,5%) temetőkben hasonlóan kevés az ismert sírok számához képest az edénymellékletes sírok aránya. Ezek a temetők, melyekben nem jelentkezett általános gyakorlatként a kerámia sírba helyezése, mind a Duna-Tisza közének a Körös és Maros vonalába eső területén helyezkednek el. Ezekkel ellentétben a Duna-Tisza közének más területein egyes temetők éppen azzal tűntek ki, hogy a síroknak több mint fele tartalmazott edényt. E temetők két területen sűrűsödnek. A Solti- és Csepeli-síkságon, és az attól északra lévő temetők közül ide tartozik Apostag-Célkitermelőhely B. terület (26 sír: 59%), Kunadacs-Felsöadacs, Látosházi dülő (6 sír: 54,5%), 6 5 Kunpeszér-Felsőpeszéri út. Homokbánya késői sírcsoportja (9 sír: 60%), Szabadszállás-Batthyányi utca (37 sír: 54,4%) és Üllő II. (116 sír: 75,8%) (CS. SÓS 1955). Bácska északkeleti részén Bácsfeketehegy-Bolmán u. (7 64 A 108. sírban lévő edényről Id. 24. j! 65 ADAM 2002. 217.
