Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)

BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető

236 BALOGH Csilla 3. kép: A 112. sír felszínrajza és metszete — Fig. 3: Plan and section of Grave 112 Í1» 4:« r 0 ; r 0 ; I I r—• :b J i, 9 sir: 63,6%),

6

6 Horgos-Csárda (7 sir: 53,8%), Kanizsa-Kultúrotthon (27 sir: 57,4%),

6

7 Kishegyes-Sárgagödör (60 sir 52,2%), Adorján-Papföld (30 sir: 57,6%) (GERE 1998,62-68), Adorján-Körösparti halom (24 sír: 61,5%) (GERE 1998, 56-62) és a moravicai temető (110 sír: 54%) sorolható ide.

6

8 A felgyői temetőből származó edények mind kézzel formáltak. A 32., 42. és 157. sírokban kisméretű fazekak voltak. A 32. gyermeksírból előkerült edény peremét ferde bevagdalások, a 157. sírban lévő edényét ujjbenyomkodások tagolják. Ennek a fazéknak a teste befésült vonalkötegekkel hálószemen díszített. Mindhárom edény felülete kormos volt. A 41. és 112. sírokban olyan edények voltak, melyeknek nincs párhuzama a Kárpát-medence avar kori kerámiaanyagában. A 41. férfisírban egy kézzel formált kulacs volt. Az edényt kerámiazúzalékkal soványított agyagból készítették, közepes mértékben égett ki. A nyaka igen szűk, rövid, hengeres, amelyhez egy körte alakú test kapcsolódik. Ennek előoldala igen öblös, viszont hátoldala egyenes. Az alja ívelt, ezért csak sima oldalára fektetve lehet biztonságosan leállítani. Az edény peremére nagyjából szimmetrikusan elhelyezve, két, kerek átmetszetű agyaghurkából készített amphora-fület ragasztottak, melyek a vállvonalra támaszkodnak. Elülső oldalán kopott fekete festés díszíti: a váltnál, közvetlenül a fülek alatt egy fekete vonal húzódik vízszintesen, az alsó harmad szálkamintás. A kulacsot a bal lábfejnél, a sír sarkába helyezték, a hasas oldalával rádőlt a lábfejre. Általánosan elterjedt, hogy a kulacsok a szerves anyagból készült darabok formáját utánozzák és a nomád életmódot folytató népek használták (PESCEREVA 1959,275-278). A Kárpát-medencében az avar kori környezetből származó korongolatlan agyagkulcsok mind egyedi darabok.

6

9 A Gádor-Téglagyárból (ROSNER 1984, 82) származó darab kivételével a Közép-Tisza vidéken kerültek elő (1. térkép): a felgyői darabon kívül az 66 ADAM 2002, 136. 67 ADAM 2002. 180-181. 68 Természetesen ezek a százalékos adatok csak az ismert sírok számához viszonyítottak és mivel a felsoroltak között egyik sem teljesen feltárt, ezért az adatok csak tendenciaként értékelhetők! 69 A kulacsok eredetéről sokféle nézet született. Egyes régebbi vélemények szerint késő antik vagy kora bizánci származásúak (HORVÁTH 1935. 93; FREMERSDORF 1952, 17). Mások kialakulásukat és elterjedésüket a Pontus-vidéki műhelyek tevékenységéhez