Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
A Felgyő, Ünnös-tanyai avar kori temető 227 avar kori temetőből adatolt. Szokásszerüen a csepelhárosi temetőben bukkant fel először a 7. század közepe előtt nem sokkal, és a közvetlen szomszédságában, a Solti-síkságon elhelyezkedő apostagi, dunavecsei és solti temetők, valamint a Duna-kanyar bal oldalára eső váci temetőben való nagyobb esetszámú előfordulásuk azt mutatja, hogy egyes közösségek a 7. század harmadik harmadában is ástak cölöpös sírokat. Ezeket a temetőket a cölöpös sírok nagyobb aránya mellett a temetkezési szokások egyes elemeinek — Ny-K tájolás, lovas sírok, nem jellemző a húsadomány, sem az edény sírba helyezése, viszont ha van, akkor sok esetben azonos típusú, lassúkorongolt fazék — hasonlósága is szorosan összekapcsolja. 3.2. Padmalyos sír Felgyön a 83. sírt padmalyosként dokumentálták és így szerepel a szelvényrajzon is. Eszerint az akna jobb oldalába alakították ki a padmalyt. A sír északkeleti része vágta az 51. urnasírt, s a rajz alapján a padmaly az 56. urnasír alá nyúlt (2. kép). A sírról, pontosabban a sírgödörről egyéb rajz — mely az értelmezést segítette volna — nem maradt fenn, részletrajz csak a csontvázról készült. Szerencsére rendelkezésünkre áll a sírról készített fotó (103. kép 1), ami alapján egyértelmű, hogy nem padmalyos sírról van szó. Az 56. urnasír bolygatatlan volt, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a 83. sír padmalya alányúlt. Ez azt jelentené, hogy az öves-kardos férfit nem a padmalyba, hanem az aknába temették el. Hasonlót a Kárpát-medence padmalyos sírjai esetében nem ismerek! A leírás szerint a sírgödör jobb oldalán lévő rész a padmalyok eddig megfigyelt formai sajátosságával rendelkezik, ugyanis oldalai íveltek voltak. Azonban az ásatok megfigyelése szerint üres volt. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján nem látom indokoltnak a sírt padmalyos kialakításúnak tartani, de egyelőre nem tudok magyarázatot a sírgödör nyugati oldalának ívelt kialakítására és a túl széles sírgödörre sem. Az Ürmös-tanyai 83. sír az ezüst kislemezgömbös fülbevalója és övének veretei (préselt gömbsorkeretes, pajzs alakú veretek, ovális alakú veret, fogazott szalagfonatos kisszíjvégek, sima nagyszíjvég) alapján (35-36. kép) kétségtelenül kora avar kori. Ellentmondás látszódik a sír korai keltezése és a padmalyos sírforma között, mivel ez a sírfonna a Duna- Tisza közén — eddigi megfigyeléseink szerint csak bizonyos területeken — csak rövid ideig, a 7. század harmadik harmadában, legfeljebb a 8. század elejéig fordult elő (BALOGH 2000, 114). Egyetlen későbbi előfordulása a szokolaci temető 36. sírjában adatolt, amelyből öntött övveretek származnak (R1CZ 1995,474). A korábbi megállapítással szemben, elsősorban az újabb ásatások eredményeként ma már vannak szórványos adataink padmalyos sír előfordulásáról ezen a területen a kora avar időszakból is. A Felgyő-Kettőshalmi dűlő 91. objektuma a keskeny téglalap alakú, két végén lyukas, csont tarsolyzáró és párhuzamai alapján biztosan az avarkor első felére tehető (MÉSZÁROS et al 2007, 125). A leletegyüttesben lévő csonttű és csontcsipesz a sírt a Duna-Tisza köze középső harmadában elhelyezkedő, faragott csonttárgyakkal jellemezhető kora avar kori sírok (Felgyő, Ürmös tanya 108. sír (46^17. kép), Szabadka-Mácskovics téglagyár (BIBÓ-BIGE 1901; B1BÓ-B1GE 1902; BIBÓ-BIGE 1903), Szeged-Fehértó-A 26. és 373. sír (MADARAS 1995, 17. Pl. 4, 37)) körébe sorolja. Kora avar kori a péterrévei 116. padmalyos gyermeksírja is, amelyből korai típusú szemesgyöngyök kerültek elő (BUGARSKY 2009, Cl. 71). Padmalyos sírnak tartja ásatója a Kunpeszér-Felsöpeszéri úti homokbánya 2. sírját a temetőn belüli elhelyezkedése alapján (H. TÓTH 1984, 14). Azonban a gyermeksír kronológiai besorolása a leletanyag (vascsat, vaskés, okkerrög) alapján egyáltalában nem ennyire egyértelmű. A Duna-Tisza köze kevés számú kora avar kori padmalyos sírja tehát kronológiailag nem zárná ki a 83. sír padmalyos voltát, de a fennmaradt fotó, illetve a sír és az 56. urnasír szuperpozíciója alapján, véleményem szerint mégsem padmalyos sírról van szó. 3.3. Fiilkesír A 4. sírt az ásatok aknasírnak írták le azzal a megjegyzéssel, hogy a sír alja szokatlanul erőteljesen lejtett és a sírban a csontváz „ülő pozícióban" volt. 4 3 A sírról rajz nem áll rendelkezésünkre, csak a fotó maradt meg (100. kép 4). Ez alapján nem zárható ki, hogy fülkesírról van szó: erre utalhat a sír lejtésén kívül a csontváz szokatlan helyzete is. Amennyiben tényleg fülkesír volt, akkor annak aknáját nem vették észre. Új sírformaként jelent meg a Duna-Tisza közén az avarkor második felében a fűlkesír, amelyhez 4 lelőhely 54 sírja (2. táblázat) sorolható. A lelőhelyek között — de az összes Kárpát-medencei előfordulás gyakoriságát tekintve is — kiemelkedő a szeged-makkoserdei temető, a benne feltárt 49 fülkesírral. Ezen kívül Észak-Bácska két temetőjében (Szokolac, Moravica), ezektől légvonalban mintegy 60 km-re északkeletre, Szeged-Kiskundorozsma-Da43 Sajnos a feljegyzett mélységadatok ezt nem tükrözik!
