Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Monumenta Archeologica 1. (Szeged, 2010)
BALOGH Csilla: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető
228 BALOGH Csilla ruhalom-dülő II. temetőben és Felgyő, Űrmös-tanya lelőhelyeken egy-egy fülkesír előfordulásáról van dokumentált adat. 4 4 A szokás gyakorlásának törzsterülete a kora és a késő avar korban egyaránt a Tiszántúlra esett (LŐRINCZY 1995. 6. kép). A korai fulkesíros temetők többsége a Dél-Tisza-völgyben és a Marosszögben fekszik, a későiek nagyobb részt — 21 lelőhelyen 149 fülkesírt ismerünk (BENDE 2005, 283, 3. táblázat) — a Körös-Maros közén, a Csongrádi-sík, a Békési-hát és a Békési-sík területén helyezkednek el (BENDE 2000, 251). A sírforma a Kárpát-medence nyugati felében csak szórványosan fordul elő: a sokáig bizonytalanul kezelt bölcskei fülkesírokat (SZELLE 1891. 243) hitelesítette a Szekszárd-Bogyiszlói úti temető 463. fülkesírja (ROSNER 1999, 63; LŐR1NCZY-STRAUB 2006, 26. j.). A szeged-makkoserdői temető első 201 sírját Móra Ferenc tárta fel, aki az előkerült — általa aknasírnak nevezett — 28 fulkesírról rövid összegzést adott (MÓRA 1979, 475) és Katanovra hivatkozva az ujgur „állótemetkezésekker' állította ezeket párhuzamba (MÓRA 1932, 8-9). 1942-ben Csallány Dezső (valójában Bartucz Lajos) folytatta a temető kutatását keleti irányba, s ennek során a feltárt 138 sír között további fülkesírok kerültek elő. 4 5 A sírok aknarészét nem minden esetben figyelték meg, de Móra leírása alapján valószínűleg kisebb méretű aknákat (MÓRA 1932, 8; vő. SALAMON 1995, Tab. l/a) 4 6 és a mélységadatokból kiolvashatóan meredeken lejtős fülkéket tártak fel. A fülkék esése többségében 60-120 cm közé esik. Az átlagtól jelentősen eltér a 279. és a 38. sír a fülke 20, illetve 30 cm-es esésével. Mindkettő aknájában lócsontok voltak, az utóbbiban felszerszámozott egész ló, s ez a sír, a temető egyik legkorábban megásott fülkesírja az arany, granulációdíszes, kúp alakú csüngős fülbevalóval és a préselt ezüst, sokmellékszíjjas övével. Az átlagtól 150-190 cm-es lejtésével kiugrik a 262. és a 279. sír, amelyek kettőssírok voltak, 2-2 felnőtt (nő és férfi) közös sírjai. 4 7 A 204 sírós moravicai temetőben két, Inf. I. korú gyermeket temettek fülkesírba, 4 8 melyek a temető délkeleti szélén helyezkedtek el. A sírok szerkezete 44 Feltételesen fülkesírokra való utalásnak értelmezhetjük a régebbi ásatások során „ülő csontváz"-kénfleírt temetkezéseket: Gombos I. temető 5. sír (CZIRÁKY 1899, 274), Budapest XX. Pesterzsébet, Klauzál u. 42/A. 3. sír (NAGY 1998, 140), Kiskunmajsa-Kőkút 16. sír: T.: Ny-K. A koponyánál m: 45 cm, lábnál m.: 75 cm. Férfi. „ Ülő csontváz. Koponyája erősen előrehajolva, bal karja felhajlít\>a, csuklója a jobb válla előtt, jobb karja derékszögben hajlít\>a a medence előtt. Bal térde erősen felhúzva a koponya elé, jobb lába behajlít\>a és ledőlve, majd vízszintesen. "Mell.: 1. A medencecsont bal oldalán felső nyélállású, ívelt hátú, egyélű vaskés. H.: 13,4 cm, sz.: 1,8 cm. 45 A temető első 33 fülkesírjának felsorolását és méretadatait Lőrinczy Gábor adta közre (LŐRINCZY1994, 326-328), majd a teljes leírást Salamon Agnes készítette el (vő. SALAMON 1995, 116). A temető értékelésében 49 sírt említett, ugyanakkor 48 sírt sorolt fel, kihagyva a 70., szintén fülkesírt (SALAMON 1995, 139). A felsorolt sírszámok az eredeti sírlapok alapján valóban fülkesírok, de a sírleírásoknál a sírok számozása a 256. sírtól kezdve nincs összhangban, sőt a táblaszámozással sem! Az anomália abból adódik, hogy Salamon a felsorolást Csallány Dezső átírt sírleírásaiból gyűjtötte ki (MFM RégAd. 1142-86), aki az eredeti sírlapokkal és feljegyzésekkel dolgozott. A Csallány-féle kéziratban nem tudni, milyen okból, de kimaradt a 256. sír. A katalógus összeállításakor Salamon a 256. sír alatt egy avar kettős sírt írt le, ami valójában nem volt más, mint a Salamonnál 257. számon szereplő szarmata sír. így innentől a sírszámok eggyel tolódnak az általa 322-ig számozott, valójában a 321. számú sírig, ahol kimaradt egy, Csallánynál még szereplő, 50 cm mélységű, feldúlt gyermeksír (322. sír). Azonban e kihagyás révén, innen helyreállt a sírok számozása. Nem dönthető el, hogy mi okozta a problémát, de lehet, hogy a 317. számú sír (SALAMON 1995, 136-137), amely egy szám alatt fut (Csallánynál is), pedig valójában két sírról, egy férfi és egy külön álló ló sírjáról van szó, amelyet a 12.723. és 14.724. sírok mintájára külön kellett volna számozni! A sírszámok körüli zavarból adódik, hogy az 57. (fülke) sír kimaradt a kései típusú fülkesírok összeállításából (vö. BENDE 2000, 16. j.. Katalógus). 46 Móra a fülkét nevezi aknának, és Salamon Agnes is ezt az elnevezést követi! 47 A fülkesír általában egy egyén temetkező helye. Kivételesnek tekinthető, hogy a makkoserdei temetőben 4 fülkesírban volt két csontváz: a 70. és a 91. sírban anyát (?) gyermekével, a 262. és a 270. sírban adultus-maturus korú nőt és férfit temettek el. A késeifülkesíros temetők között csak a Szan'as-Grexa-téglagvárból van további példa hasonlóra, ahol a 395. sírban talán anyát és gyermekét, a 174. sírban fiatal fiút és lányt, a 182. sírban maturus korú férfit és nőt temettek (JUHÁSZ 2004, 59. 34-35). Egyedülálló a 40. sír, amelyben aduitus korú férfi és nő mellett gyermekváz is volt (JUHÁSZ 2004, 14). 48 22. sír: T.: É-D. Akna h.: 85 cm, sz.: 62 cm, m.: 35 cm, fülke h.: 133 cm, sz.: 62 cm, m.: 107 cm. A lekerekített sarkú téglalap alakú akna déli oldalánál rézsűs oldalú, előbb rézsűs, majd egyenes aljú fülke mélyedt le, amelyben 6 év körüli gyermek rossz megtartású csontváza feküdt hanyatt, nyújtott helyzetben. A gyermeket szerves anyagba szorosan becsavarva temették el. Koponyája jobbra, a mellkasra előre billent. Vállai erőteljesen fel voltak húzva, a jobb karja szinte a test alá szorult. Az egész felső teste enyhén jobbra billent. Lábszárai szorosan egymás mellett feküdtek. Mell.: 1. A koponya jobb oldalánál, a csontváz szintjétől kissé magasabban egy sárgásbarna színű, koromfoltos, durva soványítású, kézzel formált, nyomott gömb alakú edény került elő szájával a koponyára dőlve. Ma.: 14,6 cm, perem átm.: 14 cm, fenék átm.: 15 cm. 34. sír: T.: E-D. Akna h.: 63 cm, sz.: 54 cm, m.: 77 cm,fülke h.: 128 cm, sz.: 54 cm, m.: 107 cm. A lekerekített sarkú akna északi végében 10 cm széles lépcső volt kialakítva. A fülke szájánál egy keskeny, 12 cm mély vájat jelentkezett. A fülkébe fejjel előre csúsztatva, lepelbe szorosan becsavarva eltemetett, 5-6 év körüli gyermek rossz megtartású csontváza nyugodott, hanyatt, nyújtott helyzetben. A koponyája jobbra billent. A csontváz kissé a jobb oldalára fordult, a vázcsontok összeszorultak. Mell.: 1. A fülke szájánál, a bal boka mellett egy halvány sárgásbarna színű, foltos, kézzel formált fazék állt. Ma.: 18,7 cm, perem átm.: 17 cm, fenék átm.: 13 cm. 2. A bal combcsont mellett marha borda feküdt, a lábszárcsontok között szárnyas csontjai hevertek.
