Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonéból - Ötvenöt címszó vallásü szerb földművelők. — F: 1913. nov. 29-: Dr. Gárdonyi Eugénia (1885-1946) tanárnő. — Isk: (...) 1903?: bölcsészdr. — Mh: (...), 1911/12: a bp.-i VI. kér., 1912/13. a Vili. kér. anyakönyvvezetőség „ideiglenes hivatalnoka”, 1913/14: a Vas utcai Felsőkereskedelmi iskola tanára. — Szerb parasztokba, aki értelmiségivé vált, doktorált. Rendszerkritikus antikapitalista, ahogy Szabó Ervin írta róla: „lelke legmélyén mindig anarchista” volt, de gyakorlati megfontolásból néhány évig a szociáldemokrata párttagja. 1907: a bp.-i délszláv szociáldemokraták körében politizál (okt. 6. pl. fölszólal a Szikszai-féle vendéglőben tartott népgyűlésen), majd 1910: anarchoszindikalista. 1912. febr. 22.: előadásttartottA német választások az osztályharc szempontjából címmel. Szabó Ervin barátja, közeli harcostársa. Egyik házassági tanúja is Szabó volt. 1913 tavaszán tüdő- és gégetuberkulózisban megbetegedett, élete utolsó hónapjait a főváros támogatásának köszönhetően Olaszországban, a tengerparton tölthette. — Cikkei: Huszadik Század (1910: Az albán népről és fölkeléséről, 5. sz., A szerb kongresszusi választások, 6. sz., A szarajevói merénylet, 7. sz., A neoszlávizmusról, 8. sz., Montenegró királya, 9. sz., 1911: A nagyszerb propaganda-pörhöz, 1. sz., 1912: Az új bosnyák politikai rendszer, 7. sz., A szerb egyházi autonómia ügye, 9-10. sz., Krapotkin Péter, 11-12. sz., 1913: A szerb parasztzadrugák (szövetkezetek), 7-8. sz.,), Szabadgondolat (1912: A Balkán-szövetség és a háború, 11. sz., Krapotkin Péter, 12. sz., 1913: A szerb és az albán kérdés, 2. sz.), Az Újság (1912: Krapotkin Péter herczeg, 299. sz.), Pénzvilág (1912: A monarchia és a nemzetiségi kérdés, karácsonyi sz.). ír. Szabó Ervin: Dr. Isskruljev Krszta. Huszadik Század, 1914. I. 664-666., A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1910. évben. Bp. 1911. 381., A magyarországi szociálisztikus munkásmozgalmak az 1912. évben. Bp. 1913. 464., Jemnitz János: Az anarcho-szindikalizmus Magyarországon 1914 előtt. PtK, 1961. 1. sz., Bozóki András-Sükösd Miklós: Az anarchizmus elmélete és magyarországi története. Bp. 1994.113-120. Jemnitz Sándor (Budapest, 1890. aug. 9. - Balatonföldvár, 1963. aug. 8.) zeneszerző, karmester, zenekritikus. — Sz: Jemnitz Albrecht, Rosenthal Emmy. — F: (...). — Gy: Jemnitz János (1930-2014) történész. - Isk: (...) 1906/08: zeneszerzést tanult a bp.-i Zeneakadémián Koessler Jánosnál, 1908/11: a lipcsei konzervatóriumban Max Reger, Nikisch Artúe és Hans Sitt mellett, majd 1911/15: Berlinben Arnold Schönbergnél. — Mh: 191?/?: kisebb operatársulatok tagja, Brémában korrepetitor, Cernovicban, Jihlavában és Scheweningenben karmester, 1916? v. 19??: Visszatért Budapestre, különböző lapok, legtovább s legrendszeresebben a Népszava zenekritikusaként dolgozott. — Zeneszerzőként dalokat, kórusműveket, szonátákat komponált, hagyatékában több mint nyolcvan, jórészt még publikálatlan műve várja az előadást. Stílusára Reger és Schönberg, majd Bartókhatott jelentősen. Zenekritikusi és zenei ismeretterjesztő tevékenysége igen kiterjedt és jelentős. Meghatározó szerepe volt a munkás zenekultúra alakulására. „Cikkezett a munkáskarének helyzetéről, a munkások számára felállítandó zeneisk.-ról, a munkásdal műfaji kérdéseiről, a munkáskoncertek színvonaláról. Az elsők között fedezte fel, pártolta és ápolta a munkásdal műfaját." Zenei orientációjának „németes” alapjai nehezítették az uralkodó m. zenei hagyományokhoz való kapcsolódását (Kodályt pl. kezdetben elutasította, s Bartókhoz is csak idővel tért meg). Ez, ti. Schönberg és Adorno inspirációi, valamint szociáldemokrata elkötelezettsége szűkítették zeneszerzői mozgásterét. Ebből (is) fakadó frusztráltsága 1945 után igaztalan föllépésre késztette Dohnányi Ernő ellen, amivel saját magának ártott a legtöbbet. (...). — Zenei cikkei és kritikái: Die Musik (1914/15, 1923/?), Signale für die musikalische Welt (1917), Magyar írás (1921/22), Független Szemle (1922/23), Kékmadár (1923), Pesti Napló (19??), Az Újság (19??), Világ (19??), Pester Lloyd (19??), Népszava (1924/50), Pandora (1927), A Zene (1932/37), Szép Szó (1937/38), az Országos Filharmónia műsorfüzetei (1950-). — F. m.: Bachtól Bartókig. Életrajzok-jellemrajzok. Bp. 1937. - Szenvedélyek színpadán. Verdi Giuseppe. Bp. 1943. - Felix Mendelssohn Bartholdy. Bp. 1958.- Schumann. A zeneszerző élete leveleiben. Vál., bev. Bp. 1958. - Frideryk Chopin. Bp. 1960. - Wolfgang Amadeus Mozart. Bp. 1961. - Beethoven élete 217
