Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Történettudomány - Lengyel András: Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó
Lengyel András Mutatvány az 1945 előtti magyar ellenkultúra kislexikonából - Ötvenöt címszó leveleiben. Bp. 1960. (Radó Györggyel.) - Jemnitz Sándor válogatott zenekritikái. Vál., szerk., bev. Lampért Vera. Bp. 1973. - Hagyatékából (válogatott zenekritikáinak kötetében, Lampert Vera gondozásában) megjelent egy kötetnyi, több mint száz, hozzá írott levél: A. Schönberg, A. Berg, Th. W. Adorno s mások tollából. Naplóiból fia, J. János több részletet közölt: Kritika 1986.8. sz., Valóság 1990.8. sz., Holmi 2006.5. sz. 2009.5. sz., 2013.12. sz., 2014.12. sz., Ezredvég 2012. 3. sz. Ír. TársLex 330., Gulyás XV. 728., (...), Kroó György: Jemnitz, a zenekritikus. ÉS 1974. 6. sz., Breuer János: A zenekritika távlatai. Világosság, 1974.10. sz., Uő: „...én, a megtűrt szoci...” Jemnitz Sándor születésének 100. évfordulójára. Népszabadság, 1990. aug. 9., Beregi Tivadar: Emlékezés a Népszava nagy hírűzenekritikusára. MN, 1983. júl. 19. 8., JózsefAtti/o, Józsefi (Budapest, 1905. ápr. 11.- Balatonszárszó, 1937. dec. 3.) költő, gondolkodó. — Sz: Josifu (Józsefi) Áron (1871-1937) gör. kel. vallású szappanfőző munkás, Pöcze Borbála (1875-1919) mosónő. Gyámja 1919-: Makai Ödön ügyvéd. — Nővérei: J. Jolán (1899-1950), J. Etelka (1903-2004). — Élettársa: Szántó (szül. Ludna) Judit esernyőkészítő munkás, előadóművész. (...). — Isk: az elemit 1911/12: Öcsödön, 1912/15: Bp.-en, az Ipar utcai népisk.-ban végezte, 1916/20: az Üllői úti polg. iskola tanulója, 1920: magánúton tette le a IV. évi oszt. vizsgát. A gimn. V-VII. oszt.-t 1920/23: Makón, a Csanád vezér gimn.ban, a VIII.-at magántanulóként végezte, 1923. dec.: a bp.-i Werbőczy-gimn.-ban leérettségizett. 1924/25: Szegeden a Ferenc József Tud. Egyetem m.-francia szakos hallgatója, 1925/26: Bécsben az Universität Wien, 1926/27: Párizsban a Sorbonne filozófiai fakultásának hallgatója. A 4. szemesztert 1927/28: Bp.-en a Pázmány Péter Tud. Egyetemen végezte, filozófiából készült dr.-álni. Tanulmányait nem fejezte be, diplomát nem szerzett. — Mh: Gyermek- és kamaszkorában számos, verseiben is megjelenő munkát végzett. 1929: a külkereskedelmi vállalat m.-francia levelezője. Ezt követően szabadúszó, honoráriumaiból, alkalmai munkákból, segélyekből és mecénási támogatásokból élt. — Élete, sorsa a lentről jöttség ellentmondásait és feszültséget mutatja. (Szociológiai, etnikai és kulturális alaphelyzet.) Anyja kiskunsági parasztlány, aki a fővárosba fölkerülve cseléd, majd mosónő. A paraszti tradíció és a nagyvárosi kiszolgáltatottság képviselője. Apja egy gör. kel.-i vallású, román anyanyelvű, magyarul csak rosszul, törve beszélő erdélyi férfi. A költő, versben, azt mondja róla később: „félig székely, félig román vagy tán egészen az.” Ez az eredet mítizálása. Ebből az onomasztikai elemzés annyit igazol, az apa érintkezett a székelyekkel, de az Áron név inkább asszimilációs magatartásra, semmint „vér" szerinti „keveredésre” utal. Ugyanakkor a ciganológusok szerint fölmenői családneve nem egyszerűen román eredetre, hanem oláh cigányra (is) vall. Nyugtalansága, meg nem állapodottsága a posztnomád habitus öröksége lehet. Bp-i élete sikertelen asszimilációs igyekezetre vall: m. egyenruhába bújtatják, m. nővel él együtt, fiát a m. mitológia részét képező hun királyról nevezi el, a nehéz munka, a szegénység azonban kedvét szegi, s visszatér Erdélybe, magára hagyva „pesti" családját. (Csonka család s következményei.) Három éves, amikor 1908: apja nyolcévi házasság után elhagyja feleségét és 3 kisgyerekét. Ez fokozott terhet ró anyjára, életnívójuk esik, a kisfiú ferencvárosi utcagyerek lesz, élete teljesen instabillá válik. 1910/12: Eta nővérével együtt Öcsödre kerül nevelőszülőkhöz: „lelenc” lesz. Következmény: elbizonytalanodás és gyerekes lázadás. 1912/14: anyja hazaviszi a szegénységbe, de e helyzet is megtörik, ill. átrendeződik. 1914: nővére, Jolán, 15 (!) évesen férjhez megy, az év végén anyjuk méhrákban megbetegszik, sorsa: kezelések, fogyó erő, halad a munkaképtelenség felé. Az anyaszerepet egyre inkább Jolán veszi át, aki kétes módszerrel, de lépésről-lépésre „kiviszi” tehetséges öccsét „a" Ferencvárosból. (Ebben döntő lépés volt Jolán férj-, ill. partnercseréje: Pászti Elemér „helyére" Makai Ödön lépett.) A fordulópont: 1917. nov./1918. jan.: Attila Monorra kerül, menhelyre, de hazaszökik. Az egzisztenciális fordulat: 1919: Jolán, vállalva egy sajátos identitásmimikrit („Lippe Lucie”) nőül megy a zsidó ügyvédhez, Makai Ödönhöz, majd 1919. nov.: a „mama” meghal. Attila (és Eta) eltartója a Makai-házaspár, gyámja Makai Ödön. Ezzel egy furcsa, felemás 218
