Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2019. Új folyam 6. (Szeged, 2019)
Néprajz - Kulturális antropológia - Juhász Antal: A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században
juhász Antal A szeged-felsőtanyai Imre család a 19-20. században terítették a földekre. A vetésforgó ügy alakult, hogy búza után kukoricát, azután árpát, harmadik esztendőben újra búzát vetettek. Rendszerint kölest is termeltek, másodvetésül a lapályos, mély fekvésű földeken. Aratás után vetették, és késő őszre beért. A kölest a legutóbbi időkig lovakkal nyomtatták. Az Imre család gabonáját Kordás József cséplőgépe csépelte el. Imre János sógorával, Piros húga férjével, Kordás Józseffel Fordson traktort vásárolt. Azokban az években gyakori, hogy két vagy több tehetős gazda társult traktor vásárlására. Közösen használták és bérszántást is vállaltak. A balástyai homokon a rozs volt az első gabonaféle. Jó esztendőben Imre János 150-200 mázsa rozst is eladott Máté szegedi gabonakereskedőnek. Felsőtanyán a 20. században honosodott meg a káposzta termesztése. A nagygazda egy, legfeljebb két holdon termelt káposztát. „Túl a Tiszán”, Szentesen, Csongrádon értékesítették.10 * Imre Ferenc (1908) és Széli Rozália (1912) házasságából három gyermek neveledett fel: Ilona (?-?) — Vetró János, helyi gazdacsalád sarja Rozália (1938- ?) orvosi diplomát szerzett. Szegeden lakik — férje is orvos, évekkel korábban elváltak. Ferenc (? - ?) — Buknicz Rozália (kisteleki származású). Öccse, Imre József (1916-2006) első feleségének (Gémes Rozália) halála után a kisteleki illetőségű Rabi Annát (1925-2007) vette feleségül. Két gyermekük született: József (1952-) és János (1954-). A kéttestvér: Imre Ferenc (1908-1980) és József (1916-2006) jövedelmező gazdálkodását a második termelőszövetkezet-szervezési kampány szakította meg, illetve tette lehetetlenné 1961-ben. Imre József 1961 januárjában lépett be a balástyai Zöld Mező Termelőszövetkezetbe. A téeszbe 36 kát. hold földet adott be, mely kétszáz aranykorona értéket képviselt, tehát 10 Imre János gazdálkodásáról adatközlők fiai: Ferenc (1908] és József (1916]. holdanként 5-6 aranykorona értékűek voltak. Egy lovat, egy tehenet, ekét, boronát, 12 soros vetőgépet és gumis kocsit vitt be a téeszbe. Menye úgy emlékezik, hogy nem igen járt be dolgozni, inkább felesége végzett kisebb munkákat a termelőszövetkezetben. 1977-ben, 61 éves korában kapta meg a szövetkezeti nyugdíjat: havi 1200 forintot. Felesége 680 Ft havi házastársi pótlékot kapott. József fiúk (1952) 1976-ban kötött házasságot Veszelka Valériával (1953), a tehetős gazdafamília egyik ágának szülöttével. Mezőgazdasági szerviz-technikusi képesítést szerzett Kiskunhalason, és utána a csólyospálosi szakszövetkezetben dolgozott szervizvezetőként. Forráskúton laktak, és a ’80-as évek végén költöztek vissza Balástyára. Szülőhelyükön - sok balástyai családhoz hasonlóan - fóliás növénytermesztésbe fogtak, amiben a falu és tanyáinak fiatal- és középnemzedéke úttörő szerepet töltött be. A fóliasátrakban termelt, munkaigényes növénykultúrák jól jövedelmeztek. A faluban korszerű, többszobás, emeletes házat építettek. A feleség időközben gyógyszertári-asszisztens képesítést szerzett, és évekig a helyi gyógyszertárban dolgozott. Két gyermekük született: lányuk Szilvia (1978) bölcsődében dolgozik, és újabban a Szegedi Tudományegyetemen bölcsész diplomát szerzett. József fiúknak (1980) autószerelő szakvégzettsége van, és az Autópálya Kft. munkatársa. Mellette szülei földjéből több holdat művel, s az utóbbi években újburgonyát termel. A rendszerváltás után a kárpótlási jegyekkel 25 hektárt igényeltek vissza. A 2000-es évek elején felhagytak az igen munkaigényes fóliás termesztéssel, azóta triticalét és konyhakerti kultúrákat termesztenek. A triticalét otthon szárítják, tárolják, és háztól értékesítik. Állati takarmányként vásárolják. 361
