A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Suba János: Kémvédelem - Egy tapasztalati jelentés 1919-ből
Suba |ános Kémvédelem. Egy tapasztalati jelentés 1919-ből szolgálat Szeged város területén, s a hadműveleti területen belül; 2. A támadó hírszerző szolgálat úgy a közeli, mint a messzi viszonylatokban; 3. Az ország különböző részeiben uralkodó hangulat és esetleges ellenforradalmi mozgalmak pontos nyilvántartása."7 Az utasítás megszabta az osztály számára, hogy a fontos külpolitikai vonatkozású eseményekről a Hadügyminisztériumot azonnal értesíteni kell. Az osztály vezetője Ottrubay Károly8 vezérkari őrnagy lett. A Tanácsköztársaság bukása után kettősség alakult ki a Budapest és Szegedi központ között. Horthy Miklós 1919. július 12-én megvált a had- ügyminiszteri tisztétől és a Nemzeti Hadsereg „fővezérletét" vette át. A szervezeti keretek tekintetében is változás történt, 1919. augusztus 1-je után a Hadügyi Népbiztosságból ismét Hadügyminisztérium lett. Az osztály kettévált: az 5.a. és 5.b. osztályához tartoztak a „hírszerzés, a kémvédelem és a sajtóügyek”. Az 5.b. osztály vezetője Stojakovics Demeter maradt. A Nemzeti Hadsereg Fővezérségén a II. csoport (nyilvántartó csoportnak is hívták] foglalkozott a fent nevezett kérdésekkel. Vezetője továbbra is Ottrubay Károly vezérkari őrnagy maradt. 1919. november 17-én a Hadügyminisztérium hírszerző (5.b.) osztályát és a Fővezérség II. (nyilvántartó] csoportját összevonták, megszüntetve a párhuzamosságokat (amely a hatékonyságot csökkentette, illetve a rivalizálást segítette elő.] E két szervből létrejött a Fővezérség II. osztálya (amely később a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnöke, majd a Magyar Királyi Vezérkar főnöke Nyilvántartó I rodája elnevezést is viselte], vezetését Stojakovics Demeter vette át. Ottrubay Károly beosztása megszűnt.9 Megkezdődött a szervezet kiépítése és felépítése. Stojakovics a Fővezérség II. csoportjának állományába a hírszerzéssel 7 Szakály: Az önálló magyar katonai hírszerzés....21.p. 8 Ottrubay a háborúban különböző hadszíntereken teljesített csapatszolgálatot, a hadsereg főparancsnokságnál beosztott vezérkari tisztként is tevékenykedett, valamint hadosztály vezérkari főnöki beosztásban is szolgált. IV. Károly király szárnysegéde is volt. 9 Később Ottrubay a magyar békedelegáció katonai tanácsadója lett. Ezredesként részt vett IV. Károly visszatérésének megakadályozásában. (Mint korábbi szárnysegédje, megpróbálta lebeszélni avisszatérésről.] Az 1920-as évek elején kivált a tényleges szolgálatból. és kémelhárítással korábban foglalkozó osztályok, illetve csoportok állományába tartozó tiszteket vette át. A korábbi osztrák-magyar gyakorlatnak (amely nemzetközi gyakorlat is volt], megfelelően építették ki a szervezet hármas tagozódását: hírszerzés, nyilvántartás, kémelhárítás.10 * * * A jelentés margójára 1. A jelentés A Budapesti Hadtörténelmi Levéltárban a M. Kir. Honvédség (1919-1945) Felsőfokú katonai területi hatóságok iratanyagában (11.1247.) a M. kir. Szegedi körletparancsnokság,11 majd a M. kir. szegedi 5. honvéd vegyes dandárparancsnokság, majd a M. kir. szegedi V. honvéd hadtestparancsnokság (1919-1944)/ iratainál a 3. dobozban található a Szegeden elhelyezkedő „ellenforradalmi kormány hadügyminisztérium nyilvántartó (hírszerző és kémelhárító) osztálynak szám nélküli és borítóív nélküli és dátum nélküli felterjesztéséinek géppel, illetve kézzel írt fogalmazványa. Az irat az előzmények ismeretében 1919. június 25. és november 7. között keletkezhetett. Nem tudjuk kinek készült, de a szegedi nyilvántartó osztály működését mutatja be. Ez a jelentés egy összefoglaló jelentés része lehetett. Az elküldött jelentés fogalmazványa gépelt lapokból áll. Megtalálható mellette a 8 oldal kézzel írt fogalmazvány is, és 1 darab számozott és 1 darab számozatlan melléklet. A kor szokásai 10 Szakály 2007, 24. 11 1919. augusztus 22-én Horthy Miklós elrendelte az 1918 őszéig fennállt honvéd közigazgatás újjászervezését. Alapját a volt Magyar Királyi Honvédség katonai kerületei alkották. Közülük 1919 júliusában kettő már ismét működött, mint a Magyar Nemzeti Hadsereg katonai körlete. Az egyik a szombathelyi székhelyű katonai körlet volt. A másik a szegedi körlet volt, amelyet ugyan a parancs nem említ, azonban a Fővezérség Siófokra távozását követően, a Szegeden hátra maradt parancsnokságot eleve körletparancsnokságnak tekintették. A debreceni katonai körletparancsnokságot csak 1920. május 1-jével hozták létre, a Tiszántúl román kiürítése után. A budapesti bevonulás után, a főváros területét egyelőre a hadügyminisztériumnak rendelték alá. Az új szabályozás szerint öt katonai körletparancsnokságot állítottak fel: I. Budapest, II. Siófok, III. Szombathely, IV. Kaposvár, V. Miskolc székhellyel. Később a székelyek változtak Kaposvári átkerült Pécsre. 214
