A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Suba János: Kémvédelem - Egy tapasztalati jelentés 1919-ből
Suba lános Kémvédelem. Egy tapasztalati jelentés 1919-ből szerint a mellékleteket csak annyi példányban készítették el, ahány példányban e jelentést fel kellett terjeszteni. A fogalmazványt és a géppel írt jelentést együtt kell kezelni, merta géppel írt jelentés fogalmazványi példánya megszakad, míga kézzel írt jelentés tovább folytatódik. Nem tarjuk véletlenek, hogy éppen a kémvédelem költségeinél, a pénzügyi források biztosításánál szakad meg a géppel írt jelentés fogalmazványa. A kézzel írt fogalmazvány azonban kiegészíti a tartalmat. Az érvényben lévő „ügyviteli szabályzat” előírásai szerint a kézzel írt jelentések fogalmazványai az osztálynál maradnak, mint piszkozatok, hiszen a fogalmazványok számos kézen mentek át, míg végleges alakjukat elnyerték és felterjesztették. 2. A szervezet A nyilvántartó osztály a szegedi hadügyminisztérium hírszerző osztályaként alakult meg. A Szegedi vasúti leszámoló épület első emeletén volt elhelyezve. A nyilvántartó osztály az 1919. július 18-i szervezési felépítés szerint az I. csoporthoz (Soós Károly vezérőrnagy12) tartozott a hadműveleti és a francia összekötő osztállyal együtt.13 A 42 főből álló hírszerző osztályvezetője akkor Ottrubay Károly vezérkari őrnagy volt, hozzá volt beosztva még három tiszt a fogalmazótiszten (helyettes) és az irodatiszten kívül. Az offenzív szolgálatot három osztályba szervezték: Vörös (3 fő), román-szerb (2 fő), propaganda (2 fő). A tisztek kikérdezését és a jegyzőkönyvek vezetését három tiszt végezte. Külszolgálatban vörös vonalon 8 tiszt volt. „Külföldön” Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Nagybecskerek, Újvidék és Temesvár városában voltak külszolgálatot teljesítő tisztek. Az elhárítást (defenzív hírszolgálat) két tiszt irányította, a városi külszolgálatban 4 fő, a rendőrségen 4 fő teljesített szolgálatot a csoport állományából. A Minisztérium Budapestre való felköltözése, illetve a fővezérség Siófokra történő áthelyezése 12 Soós Károly tábornok életrajzára lásd: Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és Adattár. Budapest, Ister Kiadó [Második, javított, kiegészített kiadás], 2003 13 1098.SZ-1919- A Hadügyminisztérium beosztása (1919. jul.18.) HL. Szegedi katonai körlet iratai. 2. d. után Nyilvántartó iroda, illetve hivatal megnevezés alatt szerepel. A Hűm 5-b. osztályának (Budapest, Dísz tér, Vöröskereszt-épület) rendelték alá, azonban az összes jelentéseit két példányban (a másik példányt a Fővezérség II. csoportjának, Siófokra) kellett megküldenie, lehetőleg repülővel.14 Ennek az alárendelésnek egy előnye volt, ha a működéshez szükséges összeget a kerületparancsnokság nem tudta finanszírozni, azt az iroda a Hűm illetékes osztályától is kérhette. Az iroda ügyköre is letisztult, a Vörös osztály megszűnt, a propaganda is átkerült egy másik osztályhoz. A katonai jelleg is erősödött, a csoportparancsnoknak Horthy - mint Fővezér - a csapatparancsnok büntetőjogát adományozta.15 1919. augusztus végén három hírszerző csoport alakult meg. Az első csoport székhelye Cegléd, körlete Szolnok-Cegléd-Nagykőrös. A második csoport Kiskunfélegyháza, működési körlete egy alosztállyal Kecskemét (Héjjas fő- hadnagy)-Kiskunfélegyháza-Szentkút-Kistelek. A csoportok között az összeköttetést vasúti sürgöny és vasúti haj tány könnyítette meg. Ezek működésétazonban a román katonai ellenőrzés megnehezítette, így maradtak a küldöncök (gyalog, lóháton, kocsin). Ezek megbízható altisztek voltak, akik közül sokan beszéltek románul.16 * Közben megállapították a nyilvántartó iroda működési körletét. Ezek szerint a felderítendő terület a Duna-Tisza köze, Kiskunfélegyháza- Kiskőrös vonalától Vukovár-Titel vonalig. Bánság, Erdély, a Horvát-Szlavon területekből a Duna-Száva köze Vukovár-Bracka vonaltól Zimonyig. A ceglédi és kecskeméti állomásokat közvetlenül a Fővezérség Il-a. osztályának (Stojakovics őrgy; Hűm 5-b osztálya) alá rendelték. A Nagy-Romániában lévő ügynököket leadták a Il-a. osztálynak. A Zágrábban lévő kapcsolat fenntartandó, lehetőség szerint kihasználandó 14 123/Il-a-1919. A Szegedi nyilvántartó hivatal alárendelése. HL. Szegedi katonai körlet iratai. 2. d. 15 1529/szám]II.-a-1919. HL. Szegedi katonai körlet iratai. 2/a d. A Szolgálati szabályzat 676. pontja értelmében. Ez addig élt, amíg ez a beosztásra törzstiszt volt rendszeresítve. 16 173/ll-a.-119. Kertész János fhdgy. szolgálat beosztása HL. Szegedi katonai körlet iratai. 2/a. d. 215
