A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra után. Beláthatatlan volt ekkor a történelmi változások hatása, sodrása viszont áthatotta a politikát. »Három év óta csak pusztítasz, én három év óta csak termelek - melyikünknek a munkája emberibb és értékesebb?« [...] Nem politikailag értelmetlen, nem a politikailag inferiórisabb rendű nők csinálják a háborút, hanem az értelmes, politikailag iskolázott felsőbbrendű férfiak." Ebből a cáfolatból idézett néhány mondatból is érezhető a hátország asszonyainak végső elkeseredése. Egyes szám első személyben, a nők hangján folytatja kérdés - felelek formájában. A kérdésre, hogy mire használná megszerzett jogait a nő, a válasz egyszerű és rövid: jobban akarja berendezni a világot, mint a férfiak, mert a férfiak világa csődöt mondott és a világot végveszélybe, pusztulásba sodorta. Az érzelmi betetőzést hozó befejezést megválaszolatlan kérdések hosszú sorával teremti meg és már a háború utáni új élet lehetősége foglalkoztatja: „A gazdasági, a politikai, a társadalmi életet lehet-e könnyen beigazítani a normális vágányokba? [...] Mindenfelé hallatlan keserűségek halmozódtak föl a lelkekben.”22 1918 - Szegedi asszonyok a politikában 1918. november 2-én Móra Ferenc a szegedi közgyűlésben a népköztársaság kikiáltását indítványozta. December 8-án két női nagygyűlés is volt Szegeden, mindkettőn megjelent Móra. A Szegedi nők a politikában című beszédének szövegét Vajda László Móra Ferenc útja 1917-19 műve közli. Móra az ülésről a Szegedi Naplónak készített cikkének kézirata a Móra Ferenc Múzeum Irodalomtörténeti gyűjteményében található.23 A tudósítás a Szegedi Napló hasábjain jelent meg 1918. december 10-én, A nők belépése a radikális pártba - A szegedi Polgári radikális Párt nagygyűlése címmel. A saját tudósítóként összeállított cikk szövege szó szerint közli Móra nagy hatású beszédének több részletét, melyből 22 Asszonyok joga. SzN, 1917. nov. 13., 1. 23 MFM Irodalomtörténeti Gyűjtemény, ltsz. 60-17. ismét kiérződik a távolságtartásának hangoztatása a politikától, ami hol lenne furcsább, mint egy politikai nagygyűlés vezérszónoki szerepében: „Polgártársnők, én megállapítom, mielőtt a polgártársak megállapítanák, hogy mint kortes, nem igazán tudnám kenyeremet megkeresni. Igyekeztem tárgyilagos lenni és ez nem is esett nehezemre, mert hiányzik belőlem az az alapvető tehetség, hogy akár saját pártom javára is elfogult legyek." A Polgári Radikális Párt a Korzó mozi téli helyiségébe hívta össze a nagygyűlést, hogy tagokat toborozzon a nők soraiból is. Móra, mint annak társelnöke mondta az agitációs beszédét. Az ülésen a Délmagyarország szintén december 10-i tudósítása szerint több százan jelentek meg, dr. Turcsányi Imréné ismertette a radikális párttal kapcsolatosan a radikális nők kívánságait, ezután tartotta Móra Ferenc szerkesztő nagy tetszést arató beszédét, Ottovay Ilus és dr. Eisner Manó szólalt fel. A gyűlést Thierring Oszkár, a párt egyik elnöke nyitotta meg. Móra ismét saját nemét és a férfiak politikai iskolázottságát ostorozza, és a nőket tartja a jövő reményének politikai téren is: „A politika lényegébe, leikébe, művészetébe a férfiak tömege nem tudott belelátni, azért is jutottunk abba a verembe, amelyből most nem tudunk kikecmeregni. És éppen azért fontos az, hogy a nő politikája értelmesebb, tudatosabb világosanlátóbb legyen mint a férfié, mert különben vak vezet világtalant, s egy koldús helyett lesz kettő."24 Egyértelműen kirajzolódnak az 1917-es Asszonyok joga és A szegedi asszonyok a politikában című beszédeinek párhuzamai, mindkettőben a háború veszteségeiért a férfiak világának, eszméinek és politikájának teljes kudarcát láttatja. Ebből a helyzetből csak az idáig politikai ügyekbe beleszólástsem remélhető nők fellépése, humanisztikus eszméi jelenthetnek kiutat. 1928 - „Hiszek az emberben..." 1919. április 1-jén írta a később fejére olvasott Memento című, elhíresültvezércikkét. 1919. május 8-án lemondásra kényszerül a Napló főszerkesztői tisztéről. Könyes könyv [sic!) címmel összeállította 24 Szegedi asszonyok a politikában. SzN, 1918. dec. 10., 3. 301
